OMBKE – Bányászati Szakosztály Tatabányai Helyi Szervezet
„ … Szakmaszeretet, Hazaszeretet, Barátság! ”

Pruzsinszki Miklós

 

PRUZSINSZKI Miklós (1938. okt. 26. – 2013. aug. 27.)Pruzsinszki Miklós2

Megrendülten olvastuk a napilapban, hogy Pruzsinszki Miklós 75. éves korában, 2013. augusztus 27-én elhunyt, hamvait szűk családi körben eltemették.
1938. október 26-án született Bajnán, általános iskolai tanulmányait itt végezte, majd felvételt nyert a tatabányai Péch Antal Bányaipari Technikumba. Az utolsó koedukált osztályba, koreai diákokkal együtt tanult, kollégiumban lakott.
Az 1950-es évek rendelkezései szerint a Technikum hallgatói jelentkezhettek fizikai munkára tanítási szünetben. (Hétköznap délutános és éjszakás műszak harmadba, valamint hétvégén és nyáron.) Pruzsinszki Miklós a Tatabányai Szénbányák – az 1950-es sújtólégrobbanás után munkaerőhiánnyal küzdő – XII. bányaüzemébe nyert felvételt. Mindenféle fizikai munkát végzett, majd a harmadik évfolyam után segédaknász, három hónap után aknászi megbízatást kapott. A negyedik évfolyamot a dolgozók esti tagozatán fejezte be és 1958-ban bányaipari – bányaművelő tagozatos – technikusi oklevelet kapott.
A középiskolában ismerkedett meg későbbi feleségével Erdősi Jankával. 1957-ben megnősült. Egy leány, két unoka és egy dédunokája született.
1963-ban felvételt nyert a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki kar, levelező tagozatára. 1968-tól okleveles bányamérnök, aknászi beosztásából felmentették, a Tatabányai Szénbányák Vállalat Tervező Irodájában kapott munkát, mint tervező, később vezető tervező, majd tervezési csoportvezető.
1985-től vállalati átszervezés során Távlati Fejlesztési főosztályára került. A Nagyegyházi V-1 akna 75 m3/perc ivóvíz bázis bányászati terveit készítette, a Zsigmond és a Mány I/a aknaüzemek beruházási munkáinak létesítményi főnöke. Műszaki ellenőrként részt vett a nagyegyházi és mányi bányaüzemek vízelzáró gátjainak építésénél. Lágy márgás kőzetben épített gátakkal a 40-45 m3/perc hozamú, 22-26 bar nyomású vizeket sikeresen elzárták.
1992. február 28-án nyugdíjba vonult, de a megkezdett Zsámbéki aknaüzem beruházás tervezési munkáira alakult team tevékenységében fizetés nélkül is továbbra is részt vett. Sajnos ez az álom nem valósult meg, a tervek páncélszekrényben maradtak.
A Tatabányai Bányák Vállalat felszámolásával kapcsolatos bánya felhagyási kötelezettségek felmérését végezte egyedi megbízás alapján. A Tatabányai Szénbányák Vállalat Fa, később az Észak-Dunántúli Bányavagyon Hasznosító Rt. megbízása alapján a bányafelhagyási kötelezettségek tervezésével, műszaki ellenőrzésével, valamint a bányakár igények műszaki véleményezésével foglalkozott 1994-től 2000-ig.
Többszörös kiváló dolgozó, valamint a Bányászati Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozatának tulajdonosa. 1969-től OMBKE tatabányai csoport aktív tagja.
Kollegák, volt munkatársak szomorúan emlékeznek, a humoros, mindig vidám bányásztársukra, és mondanak utolsó „Jó Szerencsét!”.

Benyőcs Ferenc