ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (továbbiakban OMBKE vagy Egyesület) Elnöksége az Alapszabály 10. § (14) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alapszabály egyes rendelkezéseinek részletes szabályozására Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) készített. Az SZMSZ rendelkezései összhangban állnak az Alapszabály rendelkezéseivel és a hatályos jogszabályokkal. Az SZMSZ rendelkezései a mindenkor hatályos Alapszabály rendelkezéseivel együtt értelmezendőek.

Az SZMSZ módosítására az Elnökség jogosult. Az SZMSZ-t és annak módosításait az Egyesület hírközlő felületein nyilvánosságra hozza.

I.         ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.        Az Egyesület jelképei:

a)        Az Egyesület jelképeit az Alapszabály I. fejezet 1. § (7) bekezdése, részleteiben az Alapszabály 1. melléklete, valamint az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. melléklete tartalmazza.

b)        A szakosztályok jogosultak az OMBKE és a képviselt szakma értékeinek, hagyományainak és jelképeinek tiszteletben tartása mellett saját zászlót készíttetni és azt a szakosztályi, helyi és területi szervezetek rendezvényein használni. A szakosztályi zászlók leírását az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. melléklete tartalmazza

2.        Az Egyesület működésének nyilvánossága

a)        Az Egyesület nyilvános működésének biztosítására, tagjainak tájékoztatására, a rendelkezésére álló hírközlő felületeken működésének módját, szolgáltatásainak igénybevételi rendjét, küldöttgyűlésének dokumentumait és testületi üléseinek jegyzőkönyveit megjelenteti.

b)        A nyilvánosság körébe tartozik az Egyesület számviteli beszámolója és annak közhasznúsági melléklete, valamint az Egyesület működéséhez kapott támogatásokat tartalmazó kimutatások.

c)         Az Egyesület a küldöttgyűlés által elfogadott számviteli beszámolóját – a könyvvizsgálói záradékkal vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Az Egyesület a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.

d)        Az Egyesületnek a letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

II.      TAGSÁGI VISZONY

1.        Egyéni tagsági jogiszony létrejötte

a)        Tagfelvételre helyi vagy területi szervezet és az Egyetemi Szakosztály vezetősége jogosult. A tag tagsági viszonya a felvételét jóváhagyó vezetőségi döntés dátumától számít.

b)        Egyéni tag felvételét bármely felvételre jelentkező személy kezdeményezheti a lakóhelyén vagy munkahelyén illetékes (i) helyi vagy (ii) területi szervezet vagy (iii) az Egyetemi Szakosztály vezetőségénél vagy (iv) az Egyesület Titkárságán az Egyesületnél rendszeresített Belépési nyilatkozat kitöltésével. Belépési nyilatkozat minta az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. sz. melléklete.

c)         Az Egyesület Titkársága a Titkárságra leadott Belépési nyilatkozatot a leadást követő 10 munkanapon belül megküldi a döntés hozatalára jogosult, illetékes helyi vagy területi szervezet (Egyetemi Szakosztály választása esetén az Egyetemi Szakosztály) vezetőségének.

d)        A tagfelvételről szóló döntést követően a kitöltött és jóváhagyott belépési nyilatkozatot a tag által választott szakosztály vezetőségének egyidejű tájékoztatása mellett a Titkárságra kell eljuttatni a tagsági viszony nyilvántartásba vétele céljából.

e)         Az Egyesület Titkársága a Titkárságra megküldött határozatok alapján a Belépési nyilatkozatot leadó személyt 10 munkanapon belül értesíti a tagfelvétellel kapcsolatos döntésről, a hatályba lépés dátumáról, illetve megküldi a tag által fizetendő adott évi fizetési kötelezettség összegét.

f)          A tagfelvételt a soron következő Hírlevélben nyilvánosságra lehet hozni.

2.        A tagok tagdíjfizetési kötelezettsége

a)        Az egyéni tag az Elnökség által meghatározott mértékű tagdíjat fizet az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. sz. melléklete szerint.

b)        Év közben felvett tagok a felvételükről határozó helyi vagy területi szervezeti vezetőségi ülés napjától számított egy hónapon belül kötelesek a számukra megállapított éves tagdíjat megfizetni.

c)         A helyi, illetve területi szervezetek és szakosztályok elnökei indokolt esetben, évenkénti egyedi elbírálás alapján, méltányossági alapon javasolhatják a tagdíj csökkentését. Különösen indokolhatja a tagdíj csökkentését amennyiben a tag munkanélküli, GYES-GYED jövedelemben részesül, élethelyzete egyébként ezt indokolja. A tagdíj adott évi csökkentéséről szóló javaslatot az Elnökség részére kell megküldeni.

d)        A tagdíj fizetése történhet banki átutalással, egyéb elektronikus fizetési eszköz alkalmazásával vagy csekkel az Egyesület bankszámlájára, illetve készpénzzel az Egyesület pénztárába.

e)         A tag, az Egyesület támogatására a tagdíjon felül további támogatást is fizethet.

3.        A pártoló tagsági jogviszony

a)        A pártoló tagsági jogviszony célja, hogy egyrészt a bányászat és a kohászat területén működő intézmények, gazdasági vállalkozások, vállalkozók, magánszemélyek, alapítványok és társadalmi szervezetek stb., valamint a nemzetgazdaság egyéb területein működő természetes és jogi személyek, akik vagy amelyek érdekeltek a bányászat és a kohászat fejlődésében, másrészt a közhasznú egyesületként bejegyzett Egyesület kölcsönösen és fokozottan támogassák egymás tevékenységét és célkitűzéseik megvalósítását abból a meggyőződésből, hogy ezek a kapcsolatok a nemzetgazdaság fejlődését szolgálják. Célja továbbá, hogy az Egyesület tagságának szakmai ismerete gyarapodjék, és a nagy múltú szakmai hagyományok megőrzésével közösségi tudata erősödjék.

b)         A pártoló tagság az Egyesület Elnöksége és a természetes vagy jogi személy közötti írásos megállapodással jön létre. Az írásos megállapodás tartalmazza az Egyesület és a pártoló tag közötti együttműködés azon kérdéseit, melyeket a megállapodó felek az alapszabályban leírtakon túlmenően rögzíteni kívánnak.

c)         A pártoló tag az Egyesületet anyagi támogatásban részesíti, ami lehet általános vagy célzott támogatás (projekt, rendezvény, szakosztályi vagy adott helyi szervezet támogatása stb.). A támogatás mértékét a pártoló tag és az Egyesület közötti írásos megállapodás rögzíti.

d)        A megállapodást a pártoló tag, jogi személy esetében a képviseletében eljáró személy és az Egyesület elnöke írja alá.

e)         A pártoló tagokat hozzájárulásuk esetén az Egyesület a honlapján és a Hírlevelében megjelenteti.

f)          A pártoló tagságot kezdeményezheti maga a jelentkező személy, illetve pártoló tag csatlakozásra történő felkérését kezdeményezheti az Egyesület bármelyik vezető tisztségviselője vagy az egyesületi igazgató.

g)        A pártoló tagok az egyesületi élet, a szaklapok és az Egyesület által képviselt szakmák időszerű, átfogó kérdéseivel való foglalkozásra az Elnökséggel együttműködve tanácsadó testületet hozhatnak létre.

h)        A pártoló tagságot a vonatkozó megállapodás felmondásával – 30 napos felmondási idővel – bármelyik fél megszüntetheti, illetve ha az határozott időre jött létre, akkor a határozott idő leteltekor meghosszabbíthatja.

i)          Az Egyesület jogai a pártoló tagokkal kapcsolatban:

                                   (i)     a pártoló tag szakembereit az Egyesület által szervezett konferenciákon, tanfolyamokon előadások tartására felkérni;

                                 (ii)     a pártoló taggal egyetértésben a pártoló tag szakembereinek előadásait, tanulmányait és egyéb írásait az Egyesület kiadványaiban megjelentetni.

j)          Az Egyesület kötelezettségei a pártoló tagokkal kapcsolatban:

                                   (i)     együttműködik a pártoló taggal, támogatja a pártoló tag területén működő helyi, illetve területi szervezetet;

                                 (ii)     megállapodás alapján közreműködik a pártoló tag által kezdeményezett ankét, szakmai bemutató, előadás vagy vitaülés szervezésében;

                               (iii)     megállapodás alapján elősegíti műszaki szakvélemények, tanulmánytervek és más műszaki-gazdasági szolgáltatások kidolgozását, ilyenek elkészíttetésére pályázatot ír ki;

                                (iv)     közreműködik a bel- és külföldi tanulmányutak és azok szakmai programjának megszervezésében;

                                  (v)     a Bányászati és Kohászati Lapok lapszámainak elektronikus változataihoz való hozzájutás ingyenes biztosítása;

                                (vi)     rendszeres értesítést küld az Egyesület gondozásában megjelent, a pártoló tag szakterületét érintő egyéb kiadványokról, az Egyesület által szervezett konferenciákról, rendezvényekről, tanulmányutakról a Hírlevél útján;

                             (vii)     jelen szabályzatban foglaltakkal összhangban az Egyesület szakmai, közösségi tevékenysége során a támogatást biztosító pártoló tagnak, jogi személy esetén alkalmazottainak, az Egyesület központi rendezvényeinek részvételi díjából engedményt adhat;

k)         A pártoló tag jogai:

                                   (i)     a pártoló tagnak joga van arra, hogy az Egyesület hírközlő felületein keresztül értesüljön az Egyesület nyilvános rendezvényeiről, azokon részt vehessen, ott felszólalhasson, javaslatot és indítványt tehessen. A szakosztályi küldöttgyűléseken, illetve az egyesületi küldöttgyűlésen meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt. Részt vehet a nyilvános elnökségi üléseken. Az Egyesület bármely szervezetéhez javaslatot, indítványt nyújthat be, illetve panasszal fordulhat;

                                 (ii)     joga van „Az OMBKE pártoló tagja” címet a neve után feltüntetni;

                               (iii)     a pártoló tag igényelheti, illetve igénybe veheti az Egyesület és a szakosztályai, helyi és területi szervezetei által nyújtható támogatásokat és szolgáltatásokat:

–           az Egyesület segítségét szakmai és szakmapolitikai kérdések megoldásában;

–           az Egyesület közreműködését saját műszaki-tudományos eredményeinek széleskörű ismertetésében;

–           ankétok, szakmai bemutatók, előadások, vitaülések és egyéb rendezvények tartását saját telephelyén, vagy megállapodás alapján az Egyesület központjában, területi és helyi szervezeteiben;

–           külön megállapodás alapján nagyobb munkát igénylő műszaki szakvélemények és szolgáltatások, valamint tanulmánytervek kidolgozását, pályázatok kiírását;

–           alkalmazottai részére gyártmányismertető előadásokon, rendezvényeken való részvételt;

–           a Bányászati és Kohászati Lapok lapszámainak elektronikus változataihoz való hozzáférés ingyenes biztosítása;

–           megállapodás alapján az Egyesület, illetve helyi vagy területi szervezetének közreműködését bel- és külföldi tanulmányutak megszervezéséhez;

–           a pártoló tag kollektívája műszaki-tudományos eredményeinek ismertetését az Egyesület kiadványaiban;

–           megbízottja útján az Egyesület folyóirat- és könyvállományának igénybevételét;

–           az együttműködést a szakmailag illetékes szakosztállyal a telephelyén működő helyi, illetve területi szervezet létesítésében.

l)          A pártoló tag kötelezettségei

                                   (i)     köteles a megállapodásban rögzített fizetési kötelezettségének eleget tenni;

                                 (ii)     a pártoló tag nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósulását, az Egyesület érdekeit és tevékenységét.

4.        A Tiszteletbeli tagság

a)        Az Egyesület a céljainak megvalósítását példaértékű módon, önzetlenül segítő hazai és külföldi, nem egyesületi tag személyiségeket Tiszteletbeli tag elismerésben részesítheti.

b)        Tiszteletbeli tagságra az Elnökség tesz javaslatot, ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület bármely tagja és testülete is kezdeményezheti.

c)         a tiszteletbeli tagra beérkezett kezdeményezés értékelését követően az Elnökség javaslata alapján a tiszteletbeli tag kitüntető címet a küldöttgyűlés adományozza.

d)        A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.

e)         A tiszteletbeli tagnak joga van az „OMBKE Tiszteletbeli tagja” címet a neve után feltüntetni.

5.        A Tiszteleti tagság

a)        A Tiszteleti tag cím az Egyesület legmagasabb kitüntetése.

b)        Tiszteleti tagság első egyesületi kitüntetésként nem adományozható.

c)         Tiszteleti tag címre olyan tagtársat lehet javasolni, aki betöltötte 65 életévét, és minimum 30 éves folyamatos tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

d)        A javaslat elkészítése előtt a kezdeményezőnek ki kell kérnie a Tiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsának véleményét.

e)         A Tiszteleti tag kitüntető címre beérkezett, részletes indoklással ellátott javaslatokat értékelésüket követően az Elnökség hagyja jóvá, ezt követően terjeszthető a küldöttgyűlés elé.

f)          A Tiszteleti tagot a küldöttgyűlés személyenként, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg. A Tiszteleti tagoknak az Egyesület „Tiszteleti tag” kitűzőt és elismerő oklevelet adományoz.

g)        A Tiszteleti tagokra az egyéni tagokra vonatkozó szabályok vonatkoznak.

h)        Az Egyesületnek egyidőben nem lehet 50-nél több tiszteleti tagja.

i)          A tiszteleti tagságot az Elnökség javaslata alapján a Küldöttgyűlés visszavonhatja, amennyiben a tag az Etikai Bizottság vizsgálata alapján súlyos etikai vagy a Fegyelmi Bizottság vizsgálata alapján súlyos fegyelmi vétséget követett el.

III.   AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1.        Küldöttgyűlés

a)        A küldöttgyűlés összehívása

                                   (i)     az Elnök előterjesztésére az Elnökség hagyja jóvá a küldöttgyűlés időpontját, helyszínét és napirendjét;

                                 (ii)     Az egyesületi igazgató a Titkárság közreműködésével gondoskodik:

                               (iii)     A küldöttgyűlés összehívásával kapcsolatos technikai feltételek megteremtéséről, hogy a zavartalan lebonyolításához szükséges személyi, technikai és pénzügyi feltételek rendelkezésre álljanak, s az Egyesület szimbólumai, az Egyesület jelvénye, zászlója, a helyszínen legyenek;

                                (iv)     a küldöttgyűlés időpontját, helyszínét, napirendjét a kitűzött időpontnál 30 nappal korábban nyilvánossá tegye az Egyesület honlapján, hírlevelében és lehetőség szerint szaklapjaiban;

                                  (v)     a küldöttgyűlés elnök által aláírt meghívóját az egyesületi küldöttek, az Elnökség tagjai, a küldöttgyűlés állandó meghívottjai, továbbá az Egyesület elnöke által külön meghívottak részére a kitűzött időpontnál legalább 15 nappal korábban eljuttassa.

                                (vi)     A küldöttgyűlés állandó meghívottjai: (i) a Felügyelőbizottság tagjai, (ii) az Egyesület szaklapjainak felelős szerkesztői, (iii) az állandó elnökségi bizottságok vezetői, (iv) a pártoló tagok, (v) az exelnökök, (vi) tiszteleti tagok és (vii) az egyesületi igazgató.

                             (vii)     a meghívónak tartalmaznia kell, hogy a küldöttgyűlés összehívásával kapcsolatos információk nyilvánossá tételtől számított 10 napon belül az Egyesület tagjainak legalább 5%-a, aláírásukkal hitelesítve, javaslatot tehet a küldöttgyűlés napirendjének kiegészítésére. Minden olyan indítványt, amely a küldöttgyűléstől határozatot igényel, a küldöttgyűlés időpontja előtt legalább három nappal korábban el kell juttatni az egyesületi igazgatóhoz.

                           (viii)     a meghívónak tartalmaznia kell, hogy amennyiben a szabályszerűen összehívott küldöttgyűlés nem határozatképes, a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent egyesületi küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. A meghívóban fel kell tüntetni a megismételt küldöttgyűlés tervezett dátumát és helyszínét. A megismételt küldöttgyűlés határozatait a küldöttgyűlésre vonatkozó általános szabályok szerint hozza.

                                (ix)     az egyesületi küldöttek 15 nappal a küldöttgyűlés dátuma előtt elektronikus vagy nyomtatott formában kézhez kapják a napirendben szereplő témák Elnökség által jóváhagyott előkészítő iratait: az Elnökség beszámolóját, a közhasznúsági beszámolót, az előző küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést, az Elnökség által javasolt határozatok szövegeit, valamint a Felügyelőbizottság beszámolóját;

                                  (x)     a meghívó mellékleteként korábban meg nem küldött indítványokat és a kapcsolódó határozati javaslatokat a küldöttgyűlés megkezdése előtt, de legkésőbb a jelenléti ív aláírása során az egyesületi küldöttek, az Elnökség tagjai és a Felügyelőbizottság tagjai papíralapon is kézhez kapják;

b)        A küldöttgyűlés napirendjének összeállítása

A küldöttgyűlés napirendjének összeállításakor figyelembe kell venni:

                                   (i)     az évenként tartott rendes, illetve a tisztújító küldöttgyűlés napirendjének tartalmaznia kell az elnöki megnyitót, az Elnökség beszámolóját – beleértve a számviteli beszámolót és a közhasznúsági mellékletet is –, a Felügyelőbizottság jelentését, az elhangzott beszámolókkal kapcsolatos vitát és esetleges indítványokat, a határozatokat, megemlékezést az elhunytakról, a kitüntetések átadását és az elnöki zárszót;

                                 (ii)     a küldöttgyűlés az elnöki megnyitó során egyszerű többségi nyílt szavazással dönt az Elnökség által javasolt és az elnök által előterjesztett napirendről. A szavazás előtt lehetővé kell tenni, hogy a tagok a napirend sorrendjére vonatkozó indítványt tehessenek. A küldöttgyűlés ülésén csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha az egyesületi küldöttek legalább háromnegyede részt vesz az ülésen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

                               (iii)     a küldöttgyűlés résztvevői a Bányászhimnuszt idéző harangjáték hangjai mellett megemlékeznek az előző küldöttgyűlés óta elhunyt egyesületi tagokról;

                                (iv)     az egyesületi kitüntetések átadása a küldöttgyűlésen történik, általában a küldöttgyűlési határozatok meghozatala előtt, tisztújító küldöttgyűlés esetén a titkos szavazás értékelésének ideje alatt;

                                  (v)     a küldöttgyűlés Magyarország Himnuszának eléneklésével kezdődik, a Bányász-, a Kohász- és az Erdészhimnusz eléneklésével zárul.

c)         A küldöttgyűlés jelenléti íve

                                   (i)     külön listán, sorszámozva, abc sorrendben tartalmazza az Elnökség tagjai, valamint szakosztályonként a választott egyesületi küldöttek nevét, lakcímét és aláírását;

                                 (ii)     a jelenléti íveket a küldöttgyűlés megkezdése előtt a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetője aláírásával hitelesíti, és a határozatképességről tájékoztatja a küldöttgyűlést. A hitelesített jelenléti ívek a küldöttgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezik;

                               (iii)     A jelenléti ív aláírásával az egyesületi küldöttek az Egyesület pecsétjével ellátott, szavazásra jogosító sorszámozott szavazócédulát kapnak.

d)        A küldöttgyűlés levezetése

                                   (i)     a küldöttgyűlést az Egyesület elnöke – a tisztújító küldöttgyűlést a választás ideje alatt a küldöttgyűlés által megválasztott köztiszteletben álló egyesületi tag – vezeti, a küldöttgyűlés által jóváhagyott napirend szerint. Az Egyesület elnökét akadályoztatása esetén az Elnökség által kijelölt alelnök helyettesíti;

                                 (ii)     a küldöttgyűlés levezető elnökségében foglal helyet az Egyesület elnöke, az alelnökök, az egyesületi igazgató, továbbá a küldöttgyűlést megtisztelő, az elnök által felkért személyek;

                               (iii)     az elnöki megnyitóban az elnök a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetőjének jelentése alapján megállapítja a határozatképességet, és a megjelent egyesületi küldöttek létszáma alapján a szavazásra jogosultak számát, majd az egyesületi küldöttek közül javaslatot tesz a háromtagú határozatszövegező bizottság tagjaira, ezen belül a határozatszövegező bizottság vezetőjére, egy bányász és egy kohász tagjára, javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére, valamint a jegyzőkönyvet hitelesítő egy-egy bányász és kohász jelenlévő egyesületi küldöttre. Ezen személyekről a küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt;

                                (iv)     amennyiben a küldöttgyűlés nem határozatképes, megismételt küldöttgyűlés összehívására a meghívóban ismertetett feltételekkel kerül sor.

e)         Hozzászólások, indítványok kezelése, határozathozatal

                                   (i)     az egyesületi küldöttek és tanácskozási joggal meghívottak részére a küldöttgyűlésen biztosítani kell a hozzászólás, a nyilvános véleményalkotás lehetőségét. A levezető elnök a hozzászólások időtartamának korlátozására javaslatot tehet a küldöttgyűlésnek, melyről a küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt. Az időkorlát túllépése esetén az elnök megvonhatja a szót. Vita kialakulása esetén az elnök joga, hogy ismételt hozzászólásra csak egyperces időtartamot engedélyezzen;

                                 (ii)     a küldöttgyűlés csak olyan indítványról hozhat határozatot, amelyet az Elnökség tagjai és az egyesületi küldöttek a küldöttgyűlés megkezdése előtt írásban kézhez kaptak, kivéve, ha az egyesületi küldöttek legalább háromnegyede részt vesz az ülésen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak;

                               (iii)     a küldöttgyűlésen részt vevő egyesületi küldötteket személyenként egy-egy szavazat illeti meg;

                                (iv)     a határozatszövegező bizottság a felelős azért, hogy az egyesületi küldöttek által megismert írásos határozati javaslatokkal kapcsolatos azon módosítási indítványok, vagy azok esetleges változatai, melyek a vita során elhangzottak, átvezetésre kerüljenek. A bizottság feladata továbbá, hogy a csak szóban elhangzott indítványok és javaslatok az indítványozó szándékát tükrözően úgy kerüljenek megfogalmazásra, hogy az az Elnökség számára egyértelmű, a küldöttgyűlés által ellenőrizhető feladatot jelentsen;

                                  (v)     olyan indítványok, határozati javaslatok esetében, amelyeket az egyesületi küldöttek előzetesen írásban nem kapnak kézhez, a határozatszövegező bizottság joga olyan határozat megfogalmazása, hogy a kérdéses indítványt az Elnökség a soron következő ülésén vitassa meg. Ilyen esetekben a javaslattevőt részvételi jogosultság híján az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni. Az Elnökség elé utalt indítványok, határozati javaslatok sorsáról, az Elnökség döntéséről az elnök írásban tájékoztatja a javaslatot tevő személyt és a határozatot közzéteszi az Egyesület hírközlő felületein, majd a döntéséről a soron következő küldöttgyűlést tájékoztatja. Amennyiben pedig az adott kérdésben a döntés a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik, az Elnökség a soron következő küldöttgyűlésre ezzel kapcsolatban előterjesztést készít;

                                (vi)     ha a vita alapján a határozatszövegező bizottság úgy ítéli meg, hogy egy kérdésben olyan egymástól eltérő vélemények hangzottak el, melyekben a küldöttgyűlésnek állást kell foglalnia, akkor az adott határozati javaslatot döntés céljából változatokban kell a küldöttgyűlés elé terjeszteni úgy, hogy egyértelműen kiderüljön a változatok közötti különbség;

                             (vii)     a határozatszövegező bizottság gondoskodik arról, hogy a küldöttgyűlés elé terjesztett határozati javaslatok, az esetleges módosító javaslatok figyelembevételével, úgy kerüljenek végleges megfogalmazásra, ahogyan azt a küldöttgyűlés elfogadta. A küldöttgyűlés által megszavazott határozatok a küldöttgyűlés jegyzőkönyvének részét képezik.

f)          Egyesületi tisztújítás

                                   (i)     az egyesületi tisztújításra – rendkívüli eseteket kivéve – a négyévenként megtartandó tisztújító küldöttgyűléseken kerül sor;

                                 (ii)     a jelölést az egyesületi jelölőbizottság végzi, melynek a szakosztályok vezetősége által javasolt hat tagját és vezetőjét a tisztújító küldöttgyűlést megelőző küldöttgyűlés választja meg, a jelölőbizottság megbízatása a következő tisztújító küldöttgyűlés jelölőbizottságának megválasztásáig tart, és négy tagjának jelenlétével határozatképes;

                               (iii)     a tisztújító küldöttgyűlést megelőző küldöttgyűlésen az elnök az Elnökség javaslata alapján a küldöttgyűlésnek jóváhagyásra terjeszti elő a négytagú mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság személyi összetételét, ezen belül a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetőjét és három tagját, melyről a küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt; a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság megbízatása a következő tisztújító küldöttgyűlésig szól, és a ciklus ideje alatt három tagjának jelenlétével határozatképes;

                                (iv)     tisztújító küldöttgyűlések alkalmával az elnöki megnyitó keretében az elnök emlékeztetőül ismerteti az előző küldöttgyűlésen megválasztott jelölőbizottság és a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság összetételét, ezen belül a bizottságok vezetőit és tagjait;

                                  (v)     a jelölőbizottság feladata, hogy az Egyesület tagságának véleményét megismerve jelölteket állítson az Elnökség elnökére, két alelnökére, nyolc tagjára, a Felügyelőbizottság elnökére, valamint két tagjára és póttagjára, A jelölőbizottság zárt ülés keretében tárgyalja és véglegesíti javaslatát.

                                (vi)     a jelölőbizottságnak figyelembe kell vennie, hogy a jelöltek a szakosztályokat taglétszámarányosan képviseljék, és rendelkezzenek az Egyesület által képviselt szakmák integráló képességével;

                             (vii)     a jelölés során a jelölőbizottságnak tekintettel kell lennie arra, hogy a szakosztályok javaslatai alapján az Elnökségben minden szakosztály, a Felügyelőbizottságban pedig minden szakmai közösség képviseltetve legyen, ennek érdekében a jelölőbizottságnak konszenzusra kell törekednie, de a küldöttgyűlésen jelölni köteles az adott tisztségre bárkit, akit legalább két jelölőbizottsági tag javasol, ha a javasolt személy a jelölés követelményeinek megfelel és az illető a jelölést elfogadja;

                           (viii)     a tisztségviselők megválasztására a tisztújító küldöttgyűlésen a napirendi beszámolók, viták és a határozati javaslatok elfogadása után kerül sor, amikor a választás levezetésére megválasztott egyesületi tag veszi át a küldöttgyűlés vezetését;

                                (ix)     a jelölés során a jelölőbizottság vezetője ismerteti a bizottságnak a vezető tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát, azok indoklásával együtt;

                                  (x)     a jelölőbizottság javaslatának elhangzása után a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetője ismerteti a jelölés és a szavazás módját és szabályait;

                                (xi)     a bizottság teljes körű javaslatának elhangzása után a levezető elnök megkérdezi, hogy van-e a javasolt személyekkel kapcsolatban észrevétel vagy kifogás;

                             (xii)     a levezető elnök a bizottság egyesületi tisztségviselők személyére szóló javaslatát, illetve az esetleges újabb személyi javaslatokat ilyen sorrendben, személyenként külön-külön bocsátja szavazásra. A küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt arról, hogy a javasolt személy (személyek) felkerüljenek-e a szavazólapra. Minden jelölt felkerül a szavazólapra, aki a jelenlévő egyesületi küldöttek többségi szavazatát megkapja;

                           (xiii)     a jelölőbizottság által javasolt felügyelőbizottsági tagok szavazólapra kerüléséről a jelölőbizottság által javasolt lista együttes megszavaztatásával is lehet dönteni. Ez alól kivételt képez a Felügyelőbizottság elnöke, illetve az a jelölt, akinek jelölésével kapcsolatban a küldöttgyűlésen ellenészrevétel merül fel;

                            (xiv)     a jelöltek véglegesített névsorát tartalmazó szavazólapokat az egyesületi küldöttek szavazócédulájuk leadásával kapják meg;

                              (xv)     a tisztújítással kapcsolatos szavazás titkos. Ha az elnökre egynél, az alelnökökre kettőnél, az Elnökség tagjaira nyolcnál, a Felügyelőbizottság elnökére egynél, tagjaira kettőnél, póttagjára egynél több jelölés volt, akkor csak az a szavazat érvényes, melyből egyértelműen kiderül, hogy a szavazatot kire adták le, vagyis többes jelölés esetén a változatlanul hagyott szavazólap az adott tisztségre vonatkozóan érvénytelennek minősül;

                            (xvi)     érvénytelen továbbá a szavazólap akkor, ha egy jelölt többször szerepel a jelölőlapon, azaz pl. valaki elnökségi tagnak ugyanazt a személyt jelöli, akit elnöknek; stb.

                          (xvii)     a leadott szavazólapokat a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság értékeli és összesíti;

                        (xviii)     az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a hitelesített jelenléti íven regisztrált egyesületi küldöttek többségének szavazatát megkapja. Abban az esetben, ha az alapszabályban meghatározott elnökségi vagy felügyelőbizottsági létszámnál többen kapnák meg a szavazatok többségét, akkor az adott tisztségre vonatkozóan a legtöbb szavazatot elérők sorrendje a mértékadó. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot elért jelöltekre újból kell szavazni;

                            (xix)     a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetője a titkos szavazás értékelése után jelentést tesz a küldöttgyűlésnek a szavazás eredményéről;

                              (xx)     a választás alatt elnöklő egyesületi tag köszönti az Egyesület megválasztott vezető tisztségviselőit, majd felkéri az Egyesület új elnökét a küldöttgyűlés bezárására.

g)        Ülés tartása nélküli döntéshozatal

                                   (i)     az Elnökség döntése alapján – különösen indokolt esetben vagy veszélyhelyzet esetén – a küldöttgyűlés lebonyolítására elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vagy írásos szavazás keretében is sor kerülhet;

                                 (ii)     elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével tartott küldöttgyűlés előfeltétele, hogy az Egyesület rendelkezzen valamennyi egyesületi küldött e-mail elérhetőségével;

                               (iii)     az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vagy írásos szavazás keretében tartandó küldöttgyűlés elrendelését az Egyesület honlapján is szükséges közzétenni.

                                (iv)     elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével tartott küldöttgyűlés esetén az Elnökség jogosult annak eldöntésére, hogy milyen alkalmazáson keresztül kerül sor a küldöttgyűlés lebonyolítására. Ennek során figyelemmel kell lennie arra, hogy olyan alkalmazást válasszon, mely a küldött személyének azonosítására, és a küldöttek közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas, és valamennyi egyesületi küldött számára rendelkezésre áll;

                                  (v)     írásos szavazás lebonyolítására papíralapon és elektronikus úton is sor kerülhet, amennyiben az Egyesület rendelkezik valamennyi egyesületi küldött postai címével, illetve e-mail elérhetőségével;

                                (vi)     írásos szavazás esetén az Elnök jóváhagyásával az egyesületi igazgató gondoskodik arról, hogy az egyesületi küldöttek az előterjesztéseket és a szavazólapot elektronikus levélben vagy postai úton, igazolható módon megkapják;

                             (vii)     az írásos szavazás keretében tárgyalt előterjesztésnek tartalmaznia kell az Elnökség által jóváhagyott, szavazásra bocsátandó határozati javaslato(ka)t;

                           (viii)     a küldötteknek szavazataikat az írásos szavazás elrendelésében meghatározott határidőn belül, az abban megjelölt postai címre, illetve e-mail címre szükséges megküldeniük;

                                (ix)     az egyesületi igazgató köteles gondoskodni az írásos szavazás eredményének összesítéséről a Szavazatszámláló Bizottság elnöke jelenlétében, a jegyzőkönyv elkészítéséről és az Elnöknek való megküldéséről.

                                  (x)     Amennyiben az Alapszabály titkos szavazással írja elő a döntéshozatalt, úgy:

                                (xi)     elektronikus szavazás esetén biztosítani kell, hogy a szavazásra jogosultak csak egyszer szavazhassanak és szavazatuk anonim maradjon;

                             (xii)     postai szavazás esetén a feladót tartalmazó nagy borítékban egy lezárt, jelöletlen kis borítékban kell elhelyezni a szavazó lapot. A jelöletlen borítékokat csak a szavazásra kijelölt időpontot követően, egyszerre, véletlenszerű sorrendben kell felbontani.

2.        Az Elnökség

a)        Az Elnökség működése

                                   (i)     Az Elnökség a küldöttgyűlés határozatai, az időszerű problémák és feladatok, a szakosztály-vezetőségek és elnökségi bizottságok előterjesztései, továbbá a Felügyelőbizottság javaslatainak figyelembevételével éves munkaprogramot készít, amely tartalmazza az elnökségi ülések tervezett időpontjait is.

                                 (ii)     Az elnökségi ülésen tárgyalni tervezett napirend előterjesztőjének határozati javaslattal ellátott, lehetőleg tömör, írásos előterjesztését – tartalmának megismerésére és tanulmányozására kellő időt biztosítva – az elnökségi ülés előtt legalább 5 nappal el kell juttatni az Elnökség tagjaihoz, az elnökség állandó meghívottjaihoz. Az egyesületi igazgató előterjesztése csak az elnök egyetértésével kerülhet az Elnökség elé.

                               (iii)     Az egyesületi igazgató állandó napirendi pontként minden negyedévben az elnökségi ülésre írásos tájékoztatót készít az Egyesület gazdálkodásáról, pénzügyi és létszám helyzetéről.

                                (iv)     Az elnökségi ülés előkészítéséről az egyesületi igazgató, összehívásáról és levezetéséről az elnök gondoskodik. Az egyesületi igazgató az elnökségi ülést megelőzően legalább nyolc, rendkívüli esetben három nappal írásban értesíti az Elnökség tagjait, az elnökségi ülés tanácskozási jogú állandó meghívottjait, és az elnök által az adott napirendre tanácskozási joggal meghívottakat az ülés helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről, egyben megküldi a rendelkezésre álló írásos előterjesztéseket is.

                                  (v)     az elnökségi ülés tanácskozási jogú állandó meghívottjai a Felügyelőbizottság elnöke, az állandó elnökségi bizottságok vezetői, az exelnökök, a Tiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsának elnöke és az egyesületi igazgató. Az elnökségi ülésen a Felügyelőbizottság bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet.

                                (vi)     Az elnökségi ülésről a GDPR adatvédelmi előírásainak és az Egyesület Adatvédelmi szabályzatának (az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. sz. melléklete) megfelelően írásos emlékeztetőt kell készíteni, mely tartalmazza az elfogadott határozatok tartalmát, végrehajtásának határidejét, felelősét, hatályát és a szavazás név szerinti eredményét.

                             (vii)     Az emlékeztető elkészítéséről, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az erre kijelölt elnökségi tag hitelesít, az egyesületi igazgató gondoskodik.

                           (viii)     Az emlékeztető elkészítéséhez felhasználható az elnökségi ülésen készült kép- és/vagy hangfelvétel, amely a hitelesített jegyzőkönyv kibocsátását követően 30 napig őrizhető meg annak érdekében, hogy szükség esetén az érdekelt felek összevethessék az elnökségi ülésen elhangzottakat a jegyzőkönyv tartalmával.

                                (ix)     Az emlékeztetőt, és benne a határozatokat, az Egyesület vezető tisztségviselőinek és a szakosztályok vezetőségének meg kell küldeni. A határozatokat egyúttal nyilvánossá kell tenni az Egyesület hírközlő felületein. Az elnökségi ülések határozatait a Határozatok Tárában, az emlékeztetőket az Egyesület okmánytárában kell nyilvántartani.

b)        Az állandó és eseti bizottságok létrehozása és működése

                                   (i)     Az elnökség által létrehozott bizottságokban (a továbbiakban elnökségi bizottság) – a Tiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsának kivételével – minden szakosztály egy-egy, az adott szakosztály-vezetőség által delegált bizottsági taggal képviselteti magát. A szakosztály elnöke írásban közli az egyesületi igazgatóval a szakosztály vezetősége által delegált bizottsági tag nevét. Bármely szakosztály vezetősége az elnökségi bizottságba delegált tagját az adott ciklus alatt visszahívhatja és helyébe más tagot delegálhat. A szakosztályok által delegált tagokon túlmenően a bizottság tagjául az Elnökség vagy az adott bizottság vezetője további szakértőket is felkérhet tanácskozási joggal. A Tiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsának tagjait az elnök kéri fel.

                                 (ii)     A szakosztály által az elnökségi bizottságba delegált tag a delegálással egyidejűleg a szakosztály vezetőségi üléseinek állandó meghívottja lesz.

                               (iii)     Az az elnökségi bizottság tekinthető megalakultnak, amelybe a szakosztályok többsége tagot delegál.

                                (iv)     Az elnökségi bizottságok vezetőit az Elnökség döntése alapján az Elnök kéri fel.

                                  (v)     Az elnökségi bizottságok addig tevékenykednek, míg az Elnökség a bizottság megszüntetéséről nem dönt, illetve addig, amíg a tisztújító küldöttgyűlést követően az új Elnökség és a szakosztályok nem döntenek az elnökségi bizottságokról és azok személyi összetételéről.

                                (vi)     Az elnökségi bizottságok vezetőinek feladata:

–           a bizottság munkájának összefogása;

–           a bizottsági ülés összehívása, javaslat a napirendre és az ülések levezetése;

–           az ülések határozatait tartalmazó jegyzőkönyv elkészítése;

–           kapcsolattartás az Egyesület Elnökségével, elnökével, az egyesületi igazgatóval és más bizottságok vezetőivel.

                             (vii)     Az elnökségi bizottságok vezetői a bizottság képviseletében tanácskozási joggal részt vesznek az elnökségi üléseken.

                           (viii)     Az elnökségi bizottság vezetője a bizottság munkájáról évente legalább egyszer, az Elnökség munkatervében foglalt munkaprogram szerint, de legkésőbb március 31-ig írásos beszámolót készít az Elnökség részére.

                                (ix)     Az elnökségi bizottságok a munkarendjüket, ügyrendjüket és munkaprogramjukat maguk állapítják meg az Elnökség által jóváhagyott szabályzatok, feladatok és határidők alapján. A kialakított ügyrendet, illetve munkaprogramot meg kell küldeniük az Elnöknek és az egyesületi igazgatónak.

                                  (x)     Az elnökségi bizottságok a munkájukat általában bizottsági ülés keretében végzik, és az Etikai Bizottság kivételével évente legalább egyszer üléseznek. A bizottság a bizottsági tagok egyetértése esetén az üléseken kívül más kapcsolattartás keretében is végezheti munkáját, ha a felmerülő témakörben biztosított a bizottsági tagok véleményének egyértelmű képviselete.

                                (xi)     Az elnökségi bizottságok az egyesesület székházában vagy online tartott üléseinek tárgyi feltételeiről az egyesületi igazgató gondoskodik.

                             (xii)     Az elnökségi bizottság üléseiről, határozatairól emlékeztető készül, amelyet meg kell küldeni az Elnökség tagjainak és az egyesületi igazgatónak. A bizottsági ülésekről jelenléti ív készül, mely az emlékeztető mellékletét képezi.

                           (xiii)     Az állandó elnökségi bizottságok:

–           a Tiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsa, mely az Elnökség tanácsadó testülete

–           az Alapszabály Bizottság,

–           az Etikai Bizottság,

–           a Kiadói Bizottság,

–           a Múzeumi, Emlék- és Kegyelethelyi Bizottság,

–           Történeti Bizottság és az

–           Energiabiztonság Bizottság.

                            (xiv)     Az Etikai bizottság szükség esetén „Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Etikai kódexe” alapján alakítja ki állásfoglalását. Az Elnökség által elfogadott etikai kódex tartalmazza az egyesületi tagokkal szembeni erkölcsi, etikai elvárásokat, és az etikai kérdések rendezésének szabályait. Az etikai kódex az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 6. sz. mellékletét képezi.

c)         Kitüntetések adományozása

                                   (i)     Az Egyesület tagjainak kiemelkedő és példamutató szakmai és egyesületi tevékenységét a küldöttgyűlés és az Elnökség kitüntetésekkel ismeri el.

                                 (ii)     Az Egyesület kitüntetései:

–           Tiszteleti tag cím;

–           Péch Antal-, Kerpely Antal- Christoph Traugott Delius- és Zsigmondy Vilmos emlékérem;

–           OMBKE emlékplakett;

–           OMBKE oklevél;

–           Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kiemelkedő támogatója;

–           Az év bányászati-kohászati múzeuma, gyűjteménye;

–           50 éves egyesületi tagság után járó kitűző.

                               (iii)     Az Egyesület kitüntetéseinek leírását az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 7. sz. melléklete tartalmazza.

                                (iv)     A Tiszteleti tag cím az Egyesület legmagasabb kitüntetése, adományázásának részleteit jelen Szervezeti és Működési Szabályzat II. 5) pontja tartalmazza.

                                  (v)     Az Egyesület bányász szakosztályainak vezetősége évente négy Péch Antal-, kohász szakosztályainak vezetősége évente három Kerpely Antal-, az Egyetemi szakosztály vezetősége évente két Christoph Traugott Delius-, a Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati szakosztály vezetősége egy Zsigmondy Vilmos emlékérem kitüntetésre tehet javaslatot. Vezető tisztségviselők kitüntetésére az elnök tesz javaslatot.

–           Péch Antal-emlékéremmel tüntethető ki az a tagtárs, aki a bányászati tudományok művelésével, a tudományos eredmények és módszerek gyakorlati alkalmazásával, a Bányászati és Kohászati Lapok hasábjain való közlésével, vagy a Bányászati és Kohászati Lapok célkitűzéseinek megvalósításában vagy a magyar bányászati szaknyelv ápolásában, fejlesztésében kiemelkedő tevékenységet végez;

–           Zsigmondy Vilmos-emlékéremmel tüntethető ki, aki hazánk szénhidrogén vagyonának, a felszín alatti vizek és a föld hőjének feltárása, bányászata és hasznosítása terén kiemelkedő eredményeket ért el;

–           Kerpely Antal-emlékéremmel tüntethető ki az a tagtárs, aki a kohászat tudományos szintű művelésében, az új gyártási technológiák és gyártmányok fejlesztése és bevezetése, a Bányászati és Kohászati Lapokban való közlése terén, valamint a magyar kohászati szaknyelv ápolásában, fejlesztésében kiemelkedő tevékenységet végez;

–           Christoph Traugott Delius-emlékéremmel tüntethető ki az a tagtárs, aki a felsőfokú szakirányú oktatásban, a fiatalok selmeci szellemben történő nevelésében, a bányászati és kohászati témájú szakcikkek, szakkönyvek írásával vagy kiadásukban való közreműködésükkel érdemeket szerez, a bányászati és kohászati szaknyelv megóvásán, fejlesztésén munkálkodik.

                                (vi)     A szakosztályok vezetőségeinek javaslatára OMBKE emlékplakettet adományozhat az Egyesület:

–           a kiemelkedő munkát végző egyesületi tagoknak;

–           az Egyesület érdekében sokat tevékenykedő, egyesületi tagsággal nem rendelkező személyeknek, valamint

–           egyesületi jubileum és helyi, illetve területi szervezetek jubileuma alkalmából azoknak, akiket az Elnökség erre méltónak ítél;

–           azoknak a pártoló tagoknak, akik vagy amelyek az Egyesületet kiemelkedően támogatják;

–           jubileumot ünneplő helyi, illetve területi szervezeteknek.

                             (vii)     A szakosztályok vezetőségeinek javaslatára OMBKE oklevelet adományozhat az Egyesület azoknak a 40 évnél nem idősebb egyesületi tagoknak, akik kiemelkedő egyesületi és/vagy szakmai, szakirodalmi munkát végeznek.

                           (viii)     A szakosztályok vezetőségeinek javaslatára az Egyesület „Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kiemelkedő támogatója” díjat adományozhat azon pártoló tagjainak és más, nem egyesületi tag személyeknek, amelyek vagy akik az Egyesületet, az Egyesület céljainak megvalósítását önzetlenül, kiemelkedő és példaértékű módon segítik, támogatják. A kitüntető címre az Elnökség tagjai írásban tehetnek javaslatot. A kitüntetés adományozásáról az Elnökség dönt. A díj az ún. „Rhonici kupa” bronzból öntött kicsinyített mása.

                                (ix)     Az Egyesület a bányászati és kohászati emlékek gyűjtése, dokumentálása, a szakmáink múltjának a nagyközönség számára történő bemutatása során kifejtett kimagasló teljesítmény elismeréseként „Az év bányászati-kohászati múzeuma, gyűjteménye” szakmai és közönség díjat adományozhat. A közönségdíj szavazásának lebonyolításáért és a szakmai cím előterjesztéséért a Múzeumi, Emlék- és Kegyelethelyi Bizottság felel. A díj Gyulavári Gyula térplasztikája. A díj átadására minden évben a Múzeumi Világnap alkalmával kerül sor.

                                  (x)     Az egyesületi igazgató előterjesztésére kitűzőt adományoz az Egyesület minden tagjának, aki 50 éves egyesületi tagsággal rendelkezik.

                                (xi)     A tiszteleti tagság és „Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kiemelkedő támogatója” díjat az Elnökség javaslatára a küldöttgyűlés, a többi kitüntetést a javaslatok alapján az Elnökség adományozza.

                             (xii)     Az Elnökség más, egyesületi alapítású kitüntetéseket is adományozhat.

                           (xiii)     Az Egyesület elnöke javasolhatja az Elnökségnek, illetve a küldöttgyűlésnek posztumusz kitüntetés adományozását.

                            (xiv)     A kitüntetéseket a küldöttgyűlésen ünnepélyes keretek között az Egyesület elnöke adja át.

                              (xv)     Az átadás adminisztratív feltételeiről az egyesületi igazgató gondoskodik (ellenőrzi az érmek mennyiségét, szükség szerint intézkedik a pótlásról, a kitüntetettek nevének bevésetéséről, az oklevelek megíratásáról).

                            (xvi)     A kitüntetettekről az Egyesület titkárságán naprakész nyilvántartást kell vezetni, s a dokumentumot az okmánytárban kell elhelyezni.

                          (xvii)     A kitüntetettekről az érintett hozzájárulásával az Egyesület hírközlő fórumain tájékoztatni kell a tagságot.

                        (xviii)     az előzőekben megfogalmazott elveket kell alkalmazni azokra a kitüntetési előterjesztésekre is, amelyek nem az Egyesület által alapított kitüntetésekre vonatkoznak, de adományozásuk az Elnökség javaslata alapján történik.

3.        Az Egyesület elnöke

a)        Az Egyesület elnökét mandátuma megszűnte után élete végéig az „exelnöki” cím illeti meg.

b)        Az exelnök(ök) tanácskozási joggal a küldöttgyűlés és az Elnökség üléseinek állandó meghívottja(i).

4.        A szakosztályok

a)        Az Egyesületnél működő szakosztályok

                                   (i)     Bányászati szakosztály

                                 (ii)     Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati szakosztály

                               (iii)     Vaskohászati szakosztály

                                (iv)     Fémkohászati szakosztály

                                  (v)     Öntészeti szakosztály

                                (vi)     Egyetemi szakosztály.

b)        A szakosztályi küldöttgyűlés összehívása

                                   (i)     A szakosztályokban a vezetőség döntése alapján szükség szerint kell küldöttgyűlést tartani, de az adott szakosztályhoz regisztrált tagok 15%-ának írásban benyújtott javaslatára a szakosztály elnökének a szakosztályi küldöttgyűlést 30 napon belül össze kell hívnia az indítványozott napirenddel.

                                 (ii)     A napirendi javaslatot a szakosztály-vezetőség a szakosztály munkaprogramjára, a helyi és területi szervezetek és szakcsoportok jelentéseire és javaslataira, valamint rendkívüli esetben az adott szakosztályhoz regisztrált tagok írásban benyújtott javaslataira alapozva határozza meg. A szakosztályi küldöttgyűlés számára a napirendi javaslat témáiban szükséges előterjesztéseket a szakosztály elnöke és titkára állítja össze. A szakosztályi küldöttgyűlés állandó napirendi pontja a szakosztály-vezetőség beszámolója;

                               (iii)     A szakosztály titkára köteles gondoskodni arról, hogy a szakosztályi küldöttgyűlés helyszínét, időpontját és javasolt napirendjét tartalmazó, a szakosztály elnöke által aláírt meghívót a szakosztályi küldöttgyűlés résztvevői, a szakosztálynál nyilvántartásba vett pártoló tagok, továbbá a szakosztály elnöke által külön meghívottak részére a kitűzött időpontnál legalább 15 nappal előbb megküldjék, valamint az Egyesület hírközlő fórumain közzétegyék. A meghívóval együtt meg kell küldeni a szakosztály-vezetőség, illetve a szakosztály elnöke és titkára által indítványozott határozati javaslatokat is;

                                (iv)     Az egyesületi igazgatóval együttműködve a szakosztály titkára köteles gondoskodni arról, hogy a szakosztályi küldöttgyűlés zavartalan rendezéshez szükséges személyi, technikai és pénzügyi feltételek rendelkezésre álljanak;

                                  (v)     A szakosztályi küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a szakosztályi küldöttek 50%-a + egy küldött jelen van.

                                (vi)     Amennyiben a szabályszerűen összehívott szakosztályi küldöttgyűlés nem határozatképes, megismételt szakosztályi küldöttgyűlést kell összehívni, mely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Ilyen esetben a küldöttgyűlés napirendjén csak az előre meghirdetett témák szerepelhetnek. Erről a szakosztályi küldötteket a meghívóban tájékoztatni kell;

                             (vii)     A szakosztályi küldöttgyűlés az elnöki megnyitó során többségi nyílt szavazással dönt a vezetőség által javasolt napirendről.

                           (viii)     A szakosztályi küldöttgyűlés összehívásával kapcsolatos információk nyilvánossá tételtől számított 10 napon belül az adott szakosztályhoz regisztrált tagok legalább 5%-a a szakosztályi küldöttgyűlés napirendjének kiegészítésére írásos javaslatot tehet a szakosztály elnökénél. A napirend módosítására vonatkozó esetleges indítványokról a szakosztályi küldöttgyűlés a szakosztály elnöke által javasolt napirend megszavaztatása előtt többségi szavazással dönt. A szakosztályi küldöttgyűlésen csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a szakosztályi küldöttek legalább háromnegyede részt vesz az ülésen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

                                (ix)     A szakosztályi küldöttgyűlés napirendje keretében a szakosztály elnöke és/vagy a szakosztály titkára beszámol a szakosztály által az elmúlt időszakban végzett tevékenységéről, az előző ülés határozatinak végrehajtásáról, az időszerű feladatokról és javaslatokat tesz a következő időszakra vonatkozó feladatokra;

                                  (x)     A szavazati és tanácskozási joggal meghívottak részére biztosítani kell a küldöttgyűlésen a hozzászólás, a nyilvános véleményalkotás lehetőségét. Az elnök a hozzászólások időtartamának korlátozására javaslatot tehet a küldöttgyűlésnek, melyről a küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt. Az időkorlát túllépése esetén az elnök megvonhatja a szót. Vita kialakulása esetén az elnök joga, hogy ismételt hozzászólásra csak egyperces időtartamot engedélyezzen;

                                (xi)     A szakosztályi küldöttgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, és ismételt egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

                             (xii)     A szakosztályi küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a gyűlés helyét, idejét, a határozatképességet, a napirendet, az elhangzott fontosabb megállapítások, hozzászólások és indítványok tartalmát, a meghozott határozatokat és azok hatályát, valamint a határozatokat támogatók és ellenzők, illetve tartózkodók arányát. A jegyzőkönyv elkészítésért a szakosztály titkára a felelős. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök írja alá és a szakosztályi küldöttgyűlés által felhatalmazott két jelenlévő küldött hitelesíti. A jegyzőkönyv eredeti példányát a titkár átadja az egyesületi igazgatónak, aki azt az okirattárban köteles elhelyezni és megőrizni;

                           (xiii)     A szakosztályi küldöttgyűlés határozatait, a végrehajtás módjait a szakosztály titkára tartja nyilván és a végrehajtásról rendszeresen beszámol a szakosztály vezetőségének;

                            (xiv)     A szakosztályi küldöttgyűlésről és az ott hozott határozatokról az Egyesület hírközlő fórumain tájékoztatást kell adni.

c)         A szakosztályi tisztújító küldöttgyűlés

                                   (i)     A szakosztályi tisztújításra – a rendkívüli eseteket kivéve – a négyévenként megtartandó tisztújító szakosztályi küldöttgyűléseken kerül sor, időpontját az egyesületi küldöttgyűlés időpontját figyelembe véve kell meghatározni.

                                 (ii)     A szakosztály vezetősége a tisztújító szakosztályi küldöttgyűlést megelőzően, a szakosztálytitkár előterjesztése alapján, a tisztújítás felügyeletével megbízott Egyesületi alelnökkel egyeztetve határoz a szakosztályi küldöttgyűlés résztvevőinek számát meghatározó helyi és területi szervezeti létszámkeretekről a tisztújítás éve előtti év december 31-i taglétszám alapján.

                               (iii)     A jelölőbizottság

–           A jelölést öttagú szakosztályi jelölőbizottság végzi, melynek tagjait és vezetőjét a szakosztály vezetősége kéri fel. A felkérés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a jelölőbizottság tagjai lehetőség szerint minden szakosztályi taggal vagy tagcsoporttal kapcsolatot teremthessenek. Ezzel egyidejűleg meg kell választani a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetőjét és két tagját is. A jelölőbizottság és a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság megbízatása a következő tisztújító küldöttgyűlés jelölő- és mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottságának megválasztásáig tart;

–           A jelölőbizottság feladata, hogy előzetes közvélemény kutatás alapján a helyi, területi szervezetek és a szakosztály-vezetőség véleményét is megismerve a szakosztály létszámának és az előttük álló feladatoknak megfelelően jelölteket állítson a következő tisztségekre: elnök, alelnök(ök), titkár, titkárhelyettes(ek), vezetőségi tagok, az egyesületi küldöttgyűlés szakosztály által választott egyesületi küldöttei;

–           Egy-egy tisztségre a jelölőbizottság a körülmények mérlegelésével több személyre is tehet javaslatot.

–           A jelölőbizottság a különböző szempontok alapján konszenzusra kell törekedjen, de a szakosztályi küldöttgyűlésen jelölni köteles az adott tisztségre bárkit, akit legalább három jelölőbizottsági tag javasol, ha a javasolt személy a jelölést elfogadja;

–           A jelölésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a szakosztályt képviselő elnökségi tag(ok), a szakosztály elnöke és titkára szintén az egyesületi küldöttgyűlés küldötte lesz a szakosztályi küldöttekre meghatározott létszámkereteken felül;

–           a szakosztály vezetősége a tisztújító szakosztályi küldöttgyűlést megelőzően, a tagnyilvántartás figyelembevételével, a szakosztálytitkár előterjesztése alapján határoz, – a helyi és területi szervezetek taglétszámához igazodóan – a szakosztályi küldöttek számáról.

                                (iv)     A szakosztályi tisztújító küldöttgyűlésről jelenléti ívet kell vezetni, a listán feltüntetve a szakosztályok által választott szakosztályi küldötteket. Az aláírt jelenléti íveket a küldöttgyűlés megkezdése előtt a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetője aláírásával hitelesíti, és a határozatképességről, illetve a szavazásra jogosultak számáról tájékoztatja az ülést vezető elnököt. A hitelesített jelenléti ívek a küldöttgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezik;

                                  (v)     A jelenléti ív aláírásával a szakosztályi küldöttek szavazásra jogosító szavazócédulát kapnak;

                                (vi)     A szakosztályi tisztújító küldöttgyűlést a szakosztály elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott szakosztályi vezetőségi tag nyitja meg és vezeti le. Az ülést vezető elnök a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetőjének jelentése alapján bejelenti a határozatképességet és a szavazásra jogosultak számát, javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére és a jegyzőkönyv hitelesítőire, a határozatszövegező bizottság vezetőjére és két tagjára, melyekről a küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt;

                             (vii)     A szakosztályi tisztújításra a szakosztályi tisztújító küldöttgyűlésen a napirendi beszámolók, viták és a határozati javaslatok elfogadása után kerül sor, amikor a korábbi ciklus tisztségviselői tisztségükről lemondanak és egy köztiszteletben álló szakosztályi tag veszi át a küldöttgyűlés vezetését;

                           (viii)     A jelölőbizottság vezetője indoklással együtt ismerteti a bizottságnak a tisztségviselőkre és a megválasztandó egyesületi küldöttekre vonatkozó javaslatait;

                                (ix)     A jelölőbizottság javaslatának elhangzása után a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetője ismerteti a jelölés és a szavazás módját és szabályait;

                                  (x)     A bizottság teljes körű javaslatának elhangzása után a levezető elnök megkérdezi, hogy van-e a javasolt személyekkel kapcsolatban észrevétel vagy kifogás;

                                (xi)     A levezető elnök a bizottság személyre (személyekre) szóló javaslatát, illetve az esetleges újabb személyi javaslatokat ilyen sorrendben, tisztségenként és személyenként külön-külön bocsátja szavazásra. A küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt arról, hogy a javasolt személy (személyek) felkerüljenek-e a szavazólapra. Minden jelölt felkerül a szavazólapra, aki a jelenlévő szakosztályi küldöttek többségi szavazatát megkapja;

                             (xii)     A jelölőbizottság által javasolt vezetőségi tagok és az Egyesület küldöttgyűlésére delegált egyesületi küldöttek szavazólapra való felkerüléséről a jelölőbizottság által javasolt lista együttes megszavaztatásával is lehet dönteni. Ez alól kivételt képez az a jelölt, akinek jelölésével kapcsolatban a szakosztályi küldöttgyűlésen ellenészrevétel merül fel;

                           (xiii)     A jelöltek véglegesített névsorát tartalmazó szavazólapokat a szakosztályi küldöttek szavazócédulájuk felmutatása ellenében kapják meg;

                            (xiv)     A tisztújítással kapcsolatos szavazás titkos.

                              (xv)     Ha egy tisztségre többes jelölés van, akkor csak az a szavazat érvényes, melyből egyértelműen kiderül, hogy a szavazatot kire adták le;

                            (xvi)     A leadott szavazólapokat a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság értékeli és összesíti;

                          (xvii)     Az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a hitelesített jelenléti íven regisztrált szakosztályi küldöttek többségének szavazatát megkapja. Az egyesületi küldöttgyűlés egyesületi küldöttei esetében, ha a meghatározott létszámnál többen kapják meg a regisztrált szakosztályi küldöttek többségének szavazatát, akkor a legtöbb szavazatot elérők sorrendje a mértékadó. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot elért jelöltekre újból kell szavazni;

                        (xviii)     A mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetője a titkos szavazás értékelése után jelentést tesz a küldöttgyűlésnek a szavazás eredményéről.

                            (xix)     Eredményes szavazás után a választást levezető szakosztályi egyesületi tag átadja a szót az új szakosztály elnöknek, aki zárszót mond.

d)        A szakosztály-vezetőség

                                   (i)     A szakosztály-vezetőség ülésein állandó meghívottak a szakosztályhoz tartozó helyi szervezetek, valamint a szervezeti hovatartozás szempontjából az adott szakosztályt választó területi szervezetek elnökei és titkárai, a BKL szakági szaklap felelős szerkesztője és/vagy rovatvezetője, valamint a szakcsoportok, munkabizottságok elnökei és titkárai.

                                 (ii)     A szakosztály-vezetőség feladata – az Alapszabályban foglaltakon túl:

–           Az elnökségi bizottságokba tagok delegálása.

–           Az Elnökség részére javaslattétel az egyesületi szakmai lapok felelős szerkesztőjének személyére; a felelős szerkesztő részére javaslattétel a szakosztályhoz tartozó rovat rovatvezetőjére;

                               (iii)     A szakosztály-vezetőségi ülést a szakosztálytitkár készíti elő. Az ülést a szakosztályelnök (akadályoztatása esetén az általa megbízott szakosztály-vezetőségi tag) hívja össze és vezeti.

                                (iv)     A szakosztály-vezetőségi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a titkár értesíti a szakosztály-vezetőség tagjait, a tanácskozási joggal résztvevőket, az Egyesület elnökét, az egyesületi igazgatót, valamint a szakosztály elnöke által meghívottakat.

                                  (v)     A szakosztály-vezetőségi ülésén szavazati joggal vesznek részt a szakosztály-vezetőség tagjai, tanácskozási joggal az Egyesület Felügyelőbizottságának delegált tagja, az állandó és az adott napirendre meghívottak.

                                (vi)     A megtárgyalt témákról a szakosztály-vezetőségi ülés általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Személyi kérdésekben (pl. bizottsági tagi felkérés, visszahívás, kitüntetési javaslat, tagdíj mérséklésére vonatkozó javaslat), ha a szakosztály-vezetőség három jelenlévő tagja azt kéri, titkos szavazást kell tartani.

                             (vii)     A szakosztály-vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a hozott határozatokat rögzíteni kell. A jegyzőkönyv elkészítéséért a szakosztálytitkár a felelős. A jegyzőkönyv egy példányát le kell adni az egyesületi igazgatónak, aki azt elhelyezi a Határozatok Tárában.

                           (viii)     A szakosztály-vezetőségi ülésen hozott határozat végrehajtását a szakosztály elnöke és titkára ellenőrzi, amelynek eredményéről a szakosztály vezetőségét tájékoztatni kötelesek.

                                (ix)     Az Egyesület Elnöksége által meghatározott keretek között, kizárólag a szakosztályt érintő egyesületi kérdésekben a szakosztály elnöke, vagy megbízásából alelnöke(i) vagy titkára az Egyesület elnökének írásbeli meghatalmazása alapján képviseli az Egyesületet az állami és társadalmi szervezeteknél, valamint a nemzetközi kapcsolatokban.

                                  (x)     A szakosztály-vezetőség a szakosztályelnök és a szakosztálytitkár közös előterjesztése alapján minden év végén meghatározza a következő évi szakosztályi munkaprogramot (feladatokat és főbb irányelveket), és jóváhagyja a következő évi rendezvénynaptárt.

                                (xi)     A szakosztály titkára a munkaprogram elkészítése során elkészíti a szakosztály következő évi költségtervét.

                             (xii)     A szakosztály titkár a szakosztályi munkaprogramot és költségtervet, ami részét képezi az Egyesület következő évi munkaprogramjának és költségvetési tervének, haladéktalanul, de legkésőbb tárgyév január 15-ig megküldi az egyesületi igazgatónak.

e)         A szakosztály elnöke és titkára

                                   (i)     A szakosztály elnöke és titkára lehetőség szerint együttesen írja alá a szakosztály működési körében készített iratokat.

                                 (ii)     A szakosztály titkára a helyi, illetve területi szervezetek vezetőivel együttműködve közreműködik az Egyesületi Titkárság által vezetett nyilvántartások (tagdíjfizetés, tagnyilvántartás stb.) naprakészen tartásában.

                               (iii)     A szakosztály elnökét mandátuma megszűnte után élete végéig a „szakosztályi exelnöki” cím illeti meg.

                                (iv)     Az exelnök(ök) tanácskozási joggal a szakosztály-vezetőségi üléseinek állandó meghívottja(i).

5.        A helyi és területi szervezetek

a)        Az egyes szakosztályok helyi és területi szervezetei

                                   (i)     A Bányászati szakosztály helyi és területi szervezetei: Bakonyi, Borsodi, Budapesti, Dorogi, Hegyaljai, Mátraaljai, Mátrai, Mecseki, Oroszlányi, Rudabányai, Salgótarjáni Területi, Tapolcai, Tatabányai, Veszprémi.

                                 (ii)     A Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati szakosztály helyi és területi szervezetei: Alföldi, Budapesti, Dunántúli.

                               (iii)     A Vaskohászati szakosztály helyi és területi szervezetei: Diósgyőri Vaskohász és Öntész, Budapesti, Dunaújvárosi, Ózdi.

                                (iv)     A Fémkohászati szakosztály helyi és területi szervezetei: Ajkai, Budapesti, Csepeli, Inotai, Kecskeméti, Székesfehérvári.

                                  (v)     Az Öntészeti szakosztály helyi és területi szervezetei: Budapesti, Csepeli, Ferencz István Észak-Dunántúli Kohászati Regionális, Szegedi.

b)        A helyi és területi szervezet taggyűlése

                                   (i)     A helyi vagy területi szervezet taggyűlését évente egyszer kell tartani, de az adott szervezet tagsága 15%-ának írásban benyújtott indokai és javaslata alapján a helyi, illetve területi szervezet elnöke máskor is köteles a taggyűlést 30 napon belül összehívni.

                                 (ii)     A helyi vagy területi szervezet taggyűlését a helyi, illetve területi szervezet elnöke (akadályoztatása esetén a titkár) hívja össze és vezeti le. A taggyűlés helyét, időpontját, valamint javasolt napirendjét – figyelemmel a helyi szerveztet munkaprogramjára – a helyi, illetve területi szervezet vezetősége határozza meg. A helyi, illetve területi szervezet titkára gondoskodik arról, hogy a tagok a taggyűlés időpontjánál legalább 15 nappal korábban értesüljenek a taggyűlés helyéről, időpontjáról és a javasolt napirendről.

                               (iii)     A taggyűlésen a helyi, illetve területi szervezet minden tagja szavazati joggal rendelkezik.

                                (iv)     A taggyűlés akkor határozatképes, ha a helyi, illetve területi szervezethez regisztrált tagok 50%-a + egy tag jelen van. Amennyiben a szabályszerűen összehívott taggyűlés nem határozatképes, megismételt taggyűlést kell összehívni, mely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Ilyen esetben a taggyűlés napirendjén csak az előre meghirdetett témák szerepelhetnek. Erről a tagokat a meghívóban tájékoztatni kell.

                                  (v)     Az összehívásával kapcsolatos információk nyilvánossá tételtől számított 10 napon belül a helyi, illetve területi szervezet regisztrált tagjainak legalább 5%-a írásban javaslatot tehet a napirend módosítására, új napirendi pontok felvételére, melyről a taggyűlés egyszerű többségi szavazással dönt. A taggyűlésen csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha az adott helyi, illetve területi szervezethez regisztrált tagok legalább háromnegyede részt vesz az ülésen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

                                (vi)     A taggyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, és ismételt egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

                             (vii)     A helyi, illetve területi szervezet vezetőségének évente legalább egyszer be kell számolnia a szakosztályi vezetőségi ülésnek az elmúlt időszakra vonatkozó munkaprogram végrehajtásáról, valamint a helyi, területi szervezet pénzügyi helyzetéről.

                           (viii)     A helyi, illetve területi szervezet taggyűléséről a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyért a titkár és az elnök a felelős, ők írják alá és két jelenlévő tag hitelesíti. Vezetőségválasztás esetén az új elnök és titkár, valamint a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság elnöke az aláíró. A jegyzőkönyveket a titkár eljuttatja azon szakosztály titkárának, amelyhez a helyi, illetve területi szervezet szervezetileg tartozik. A jegyzőkönyv eredeti példányát a titkár átadja az egyesületi igazgatónak, aki azt az okirattárban köteles elhelyezni és megőrizni;

                                (ix)     A határozatok tartalmát, határidejét és a végrehajtás módjait a helyi vagy területi szervezet titkára nyilvántartja, és a végrehajtásról beszámol a helyi és területi szervezet vezetőségének, illetve a taggyűlésnek.

c)         A helyi és területi szervezet vezetősége

                                   (i)     A helyi, illetve területi szervezet munkaprogram alapján dolgozik.

                                 (ii)     A helyi, illetve területi szervezet vezetősége a szakosztály éves munkatervének, költségtervének elkészítéséhez a szakosztály titkárának köteles benyújtani november 30.-ig a munkatervét és költségtervét.

                               (iii)     A helyi és területi szervezetek működésének költségeit a szakosztályok részére meghatározott költségkeretből kell biztosítani.

                                (iv)     A helyi, illetve területi szervezet vezetőségi üléseit a titkár készíti elő és az elnök hívja össze, illetve vezeti le. A napirendet a titkár állítja össze a munkaprogramnak megfelelően.

                                  (v)     A helyi, illetve területi szervezet vezetőségi ülésén részt vesznek a vezetőség tagjai és tanácskozási joggal a meghívottak.

                                (vi)     A vezetőség a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, és ismételt egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

                             (vii)     A vezetőség üléseiről a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az Egyesület okmánytárában kell megőrizni. A határozatok végrehajtásáról és a tagfelvételekről a titkár tájékoztatja a szakosztály vezetőségét.

                           (viii)     A helyi és területi szervezet elnöke és titkára az Egyesület Elnöksége által meghatározott keretek között, kizárólag a szervezet működési körében az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján képviseli az Egyesületet.

d)        A helyi és területi szervezet vezetőségének és a szakosztályi küldöttgyűlés küldötteinek megválasztása

                                   (i)     A szakosztályi tisztújító küldöttgyűlést megelőzően, a helyi vagy területi szervezet taggyűlését össze kell hívni a vezetőség és a szakosztályi küldöttek megválasztására.

                                 (ii)     A szakosztályi küldöttek számának meghatározására a helyi vagy területi szervezet tisztújítás éve előtti év december 31-i taglétszámát kell figyelembe venni.

                               (iii)     Az Alapszabály 14. (2) pontban meghatározott 3 küldöttbe bele kell érteni a helyi vagy területi szervezet elnökét és titkárát is.

                                (iv)     A helyi vagy területi szervezet vezetősége a vezetőségválasztó taggyűlés előtt három tagú jelölőbizottságot, és három tagból álló mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottságot kér fel. A felkérés időpontját úgy kell megválasztani, hogy a jelölőbizottság tagjai a helyi vagy területi szervezet minden tagjával kapcsolatot tudjanak teremteni.

                                  (v)     A taggyűlésen a vezetőségválasztás napirendje előtt a szakosztály elnöke és vezetősége lemond tisztségéről.

                                (vi)     A vezetőségválasztás napirendje alatt a taggyűlést a taggyűlés által választott levezető elnök vezeti.

                             (vii)     A jelölőbizottság elnöke a bizottság által az adott helyi és területi szervezetnél regisztrált tagok körében folytatott előzetes közvélemény-kutatás alapján kialakított személyi javaslatot tesz a taggyűlésnek a helyi, illetve területi szervezet elnökére, titkárára, vezetőségi tagjaira, továbbá a helyi, illetve területi szervezet szakosztályi küldöttgyűlésre delegált küldötteire.

                           (viii)     A taggyűlésen jelenlévő bármelyik, az adott helyi vagy területi szervezethez regisztrált tag a javaslatokkal szemben észrevételeket tehet.

                                (ix)     A jelölőbizottság, illetve a tagok által javasolt személyek közül azok kerülnek fel a jelölőlistára, akik nyílt szavazással megkapják a jelenlévő tagok egyszerű többségének támogatását. Az elnök és a titkár személyéről külön-külön, a vezetőség további tagjairól, illetve a szakosztályi küldöttekről együttesen is lehet szavazni.

                                  (x)     A szavazás előtt a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság vezetője ismerteti a szavazás rendjét.

                                (xi)     A titkos szavazás útján leadott szavazólapokat a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság értékeli és összesíti, majd a bizottság elnöke kihirdeti a választás eredményét.

6.        A szakcsoportok, munkabizottságok

a)        Az Egyesületnél működő szakcsoportok

                                   (i)     Bányamérő Szakcsoport (Bányászati szakosztály)

                                 (ii)     Kő- Kavics- és Ásványbányászati Szakcsoport (Bányászati szakosztály)

                               (iii)     Gázszállítási Szakcsoport (Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati szakosztály)

                                (iv)     Öntészettörténeti és Múzeumi Szakcsoport (Öntészeti szakosztály)

                                  (v)     Mintakészítő Szakcsoport (Öntészeti szakosztály)

b)        Az Egyesületnél működő munkabizottságok

                                    (i)     Alapszabály Bizottság

                                  (ii)     Etikai Bizottság

                                (iii)     Energiabiztonsági Bizottság

                                 (iv)     Történeti Bizottság

                                   (v)     Múzeumok, bemutatóhelyek, emlékhelyek és kegyeleti helyek Bizottság

                                 (vi)     Kiadói Bizottság

                               (vii)     Gazdasági Bizottság

                            (viii)      Ifjúsági Bizottság

c)         A szakosztályok azonos tématerületek iránt érdeklődő tagjai szakcsoportokat vagy munkabizottságokat alakíthatnak.

d)        Több szakosztály tagjai az érintett szakosztályok-vezetőségeinek jóváhagyásával közös szakcsoportot vagy munkabizottságot is létrehozhatnak.

e)         A szakcsoport vagy munkabizottság tagja lehet bármely egyesületi tag, aki azt az aláírásával ellátott jelentkezési lapon vagy listán kéri.

f)          Szakcsoport vagy munkabizottság létrehozását a szakosztály-vezetőség, illetve legalább 15, az adott szakcsoport vagy munkabizottság tématerületén tevékenykedni kívánó, az érintett szakosztályokhoz regisztrált tag kezdeményezheti.

g)        A szakcsoport vagy munkabizottság megalakításának jóváhagyása, szakcsoportok összevonása vagy megszűntetése az illetékes szakosztály vezetőségének hatáskörébe tartozik.

h)        Működő szakcsoporthoz, munkabizottsághoz bármikor lehet csatlakozni, és bármely tag kérheti a tagok névsorából való törlését. Az szakcsoport, illetve munkabizottság tagságát az az adott szakcsoport, illetve munkabizottság vezetősége tartja nyilván.

i)          Minden szakcsoport és munkabizottság köteles évente legalább egy taggyűlés tartani. Ennek hiányában a szakosztály-vezetőség kezdeményezheti a szakcsoport megszüntetését, vagy vezetőinek újraválasztását.

j)          A szakcsoport és a munkabizottság munkaprogram alapján dolgozik. A szakcsoport vagy a munkabizottság taggyűlése a működés ügyrendjét, munkarendjét, munkaprogramját, szervezeti felépítését az egyesületi szabályok keretei között maga alakítja ki, melyet írásba kell foglalni és a szakosztály-vezetőségnek meg kell küldeni.

k)         A szakcsoport és a munkabizottság taggyűlése a felvetett kérdésekről nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. A meghozott határozatokról a szakcsoport és a munkabizottság vezetője írásban köteles tájékoztatni az illetékes szakosztály titkárát.

l)          A szakcsoport, illetve munkabizottság taggyűlése a szakcsoport és a munkabizottság alakulásakor, illetve minden szakosztályi tisztújítás után vezetőséget (elnök, titkár, esetleg vezetőségi tagok) választ.

m)      A szakcsoport és a munkabizottság vezetője megválasztása után, a szakosztály-vezetőség üléseinek állandó meghívottja lesz.

n)        A szakosztály vezetősége a szakcsoportnak és a munkabizottságnak az adott szakterületre vonatkozó feladatokat adhat.

o)        A szakcsoport vagy munkabizottság vezetője a szakosztály éves munkatervének, költségtervének elkészítéséhez a szakosztály titkárának köteles benyújtani november 30.-ig a szakcsoport, illetve munkabizottság munkatervét és költségtervét.

p)        A szakcsoport és a munkabizottság működési költségkeretét a szakosztály-vezetőség határozza meg.

q)        A szakcsoport és a munkabizottság vezetőjét a szakosztály-vezetőség évente legalább egyszer beszámoltatja a szakcsoport és a munkabizottság elmúlt időszakra vonatkozó munkaprogramjának végrehajtásáról és pénzügyi helyzetéről.

r)         Abban az esetben, ha több szakosztály tagjai közös szakcsoportot vagy munkabizottságot hoznak létre, a szakcsoport vagy munkabizottság felügyeletét a szakcsoport, illetve munkabizottság taggyűlése által választott vezetősége látja el a társszakosztály(ok) vezetőségével együttműködve.

7.        Az egyesületi igazgató és az Egyesület titkársága

a)        Az egyesületi igazgató az elnök által adott írásbeli felhatalmazás alapján az Egyesület ügyeiben jogosult az Egyesületet hatóságoknál, az Egyesületen kívüli szervezeteknél és személyeknél képviselni, és a felhatalmazásnak megfelelő körben és meghatalmazással az Egyesület nevében eljárni.

b)        Az egyesületi igazgató egy, az elnök által írásban megbízott alelnökkel együtt jogosult az Egyesület cégszerű jegyzésére.

c)         Az egyesületi igazgató hatáskörébe és irányítása alá tartozik az Egyesület működtetéséhez szükséges szervezési, ügykezelési, pénzügyi, számviteli, utalványozási, tagnyilvántartási és információszervezési feladatok ellátása.

d)        Az egyesületi igazgató vezeti a határozatok tárát.

e)         Az egyesületi igazgatónak kiemelt kötelezettsége és felelőssége az Egyesület javaival, forrásaival a költségvetés keretein belül történő hatékony gazdálkodás.

f)          Az egyesületi igazgató felelős az Egyesület éves költségvetésének előkészítéséért, az abban jóváhagyott pénzügyi keretek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználásáért, a számviteli beszámoló határidőre történő elkészítéséért.

g)        Az egyesületi igazgató felelős az Egyesület ingó és ingatlan vagyonának kezeléséért.

h)        Az egyesületi igazgató végzett munkájáról rendszeresen beszámol az Elnökségnek, melynek ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

i)          Az egyesületi igazgató irányítja, felügyeli és ellenőrzi a titkárság dolgozóinak a munkáját.

j)          Az egyesületi igazgató munkáltatói jogot gyakorol az Egyesület alkalmazottai felett a jogviszony keletkeztetése, megszüntetése és a fegyelmi jogkör kivételével.

IV.   AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

Az Egyesület gazdálkodásának eredményeként biztosítani kell az Egyesület fenntartható működését és likviditását, céljainak megvalósítását, közhasznúságának fenntartását és vagyonának megőrzését és lehetőség szerinti gyarapítását.

1.        Az Egyesület befektetési tevékenysége:

a)        Az Egyesület befektetési tevékenységet – a küldöttgyűlés által jóváhagyott befektetési szabályzatnak megfelelően – csak az Elnökség jóváhagyásával, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

b)        A befektetési tevékenység célja, hogy az Egyesület részére hasznot eredményezzen, és az Egyesület céljainak megvalósításához hozzájáruljon.

c)         A befektetésekből származó hasznot az Egyesület közhasznú céljaira és működési költségeinek fedezésére kell fordítani.

d)        Ingatlan tulajdonjogának megszerzése vagy az Egyesület ingatlanvagyonának értékesítése, gazdasági társaságba apportálása, jelzáloggal való megterhelése, bérbeadása csak az Elnökség hozzájárulásával lehetséges.

e)         Értékpapírral kapcsolatos bármilyen ügylethez – a lejárt értékpapírok ellenértékének új értékpapírba történő befektetésének kivételével – az Elnökség jóváhagyása szükséges.

f)          Gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságban résztulajdon megszerzéséhez, az Egyesület többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság megszüntetéséhez, alaptőke (törzstőke) emeléséhez az Elnökség jóváhagyása szükséges.

g)        Olyan gazdasági társaságba, melyben az Egyesületnek tulajdonrésze van, vezető tisztségviselőt az Egyesület az Elnökség jóváhagyásával delegálhat.

h)        Gazdasági társaságban az Egyesületet, mint tulajdonost az elnök, vagy az általa írásban meghatalmazott személy képviselheti.

i)          A küldöttgyűlés elé kerülő éves közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell az Egyesület befektetési tevékenységéről készült beszámolót is.

2.        Az Egyesület éves költségvetési terve

a)        Az éves költségvetési terv elkészítése a szakosztályok által a tervév január 15. napjáig elkészített és benyújtott szakosztályi munkaprogramok és költségtervek, valamint az Egyesület működésével összefüggésben tervezhető bevételek és kiadások számbavétele alapján az egyesületi igazgató feladata. Az Egyesület éves költségvetési tervét az elnök legkésőbb a tárgyév február 15. napjáig terjeszti elő az Elnökségnek.

b)        A költségvetési tervnek az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység, az Egyesület, mint jogi személy működtetése, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenység alapvető tervszámait külön is be kell mutatnia

c)         Az Egyesület bevételei között kell elszámolni:

                                   (i)     a közhasznú célra vagy a működési költségek fedezésére kapott támogatást, illetve adományt;

                                 (ii)     a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételt;

                               (iii)     az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételt;

                                (iv)     az egyéni (beleértve a tiszteleti) tagok tagdíját, a pártoló tagok vagyoni hozzájárulását;

                                  (v)     az adózó rendelkezése szerint a személyi jövedelemadó meghatározott részéből kapott támogatást;

                                (vi)     az egyéb bevételeket és

                             (vii)     a vállalkozási és befektetési tevékenységből származó bevételt.

d)        Az Egyesület költségei között kell elszámolni:

                                   (i)     az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység végzése során felmerült közvetlen költségeket;

                                 (ii)     az egyéb cél szerinti tevékenység végzése során felmerült közvetlen költségeket;

                               (iii)     a gazdasági vállalkozási tevékenység (szolgáltatás) végzése során felmerült közvetlen költségeket;

                                (iv)     a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység végzése során felmerült közvetett költségeket;

                                  (v)     az Egyesület, mint jogi személy szervezetének működési költségeit (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását;

                                (vi)     az (i)-(v) alpontok alá nem tartozó egyéb költségeket.

e)         A nem alapcél szerinti (közhasznú) vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységhez köthető költségeket az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között a tevékenységek bevételének arányában kell évente megosztani.

f)          Az Elnökségnek a költségvetési terv elfogadása során az általa legfontosabbnak tartott sarokszámok (pl. egyes bevételek, költségkeretek) kérdésében is határoznia kell. Ennek keretében döntenie kell a szakosztályok által önállóan felhasználható költségkeretről és az Egyesület szervezeti, jogi és technikai működésének költségkeretéről is.

g)        A Szakosztályok önállóan felhasználható költségkeretét úgy kell megállapítani, hogy az segítse az Egyesület közhasznú alapcéljai ellátását. Mértéke legfeljebb:

                                   (i)     a Szakosztály rendes tagjai által a tárgyévet megelőző évben szeptember 30-ig befizetett tagdíj 15 %-a,

                                 (ii)     a Szakosztályhoz kapcsolódó pártoló tag tárgyévet megelőző évben szeptember 30-ig befizetett általános célú tagdíjának és/vagy támogatásának 15%-a;

                               (iii)     az Egyetemi Szakosztály esetében az Egyesület pártoló tagjai által tárgyévet megelőző évben szeptember 30-ig befizetett általános célú tagdíjának 5%-a.

h)        A Szakosztályok a részükre önálló felhasználásra biztosított költségkeretet a tárgyévi tényleges bevétel-teljesítés arányában és ütemezésében, valamint az Egyesület pénzügyi szabályzatai előírásai megtartásával számlákkal igazoltan használhatják fel az Egyesület céljainak megvalósítására.

i)          Helyi vagy Területi szervezet vagy Szakosztály által szerzett, az Egyesülettel kötött célzott támogatási szerződés tárgyévi befizetett összegének 90 %-át az illetékes Helyi vagy Területi szervezet vagy Szakosztály az Egyesület pénzügyi szabályzatai előírásai megtartásával, számlákkal igazoltan használhatják fel az Egyesület céljainak megvalósítására.

j)          Az Elnökség és az Egyesület alkalmazottainak részére az egyesületi rendezvényeken való részvétel, illetve az Egyesület képviselete során felmerülő igazolt költségeivel az Egyesület költségvetésében tervezni szükséges.

k)         A fel nem használt költségvetési keret következő évre az Elnökség jóváhagyásával átvihető.

l)          Az Elnökségnek az éves költségvetési terv jóváhagyása során határozatot kell hoznia az egyesületi alkalmazottak éves bruttó bértömegéről.

m)      az Egyesület neve, logója felhasználásával külső partner bevonásával szervezett, bevételeket eredményező és/vagy költségekkel járó rendezvények pénzügyi, gazdasági tervezése és elszámolása – az Egyesület, mint jogi személy felelősségéből eredően – kizárólag az Elnökség jóváhagyásával, az egyesületi igazgatóval egyeztetve, az Egyesület titkárságán keresztül történhet.

n)        Az Egyesület küldöttgyűlése által jóváhagyott egyesületi költségvetés tételeinek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználásáért az egyesületi igazgató felel.

V.      AZ EGYESÜLET ALAPÍTVÁNYAI

1.        Egyesületi alapítvány létrehozása

a)        Egyesületi alapítvány (i) létrehozását, (ii) más alapítványban való tagságot, illetve (iii) más alapítvány támogatását bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv, illetve szervezet kezdeményezheti.

b)        Egyesületi alapítvány létrehozásáról, más alapítványban való tagságról, illetve más alapítvány támogatásáról az Elnökség dönt.

c)         Egyesületi alapítvány (i) alaptőkéje mértékéről, (ii) kuratóriuma tagjainak kinevezéséről, visszahívásáról, (iii) az éves beszámoltatás és ellenőrzés rendjéről az Elnökség dönt.

d)        Egyesületi alapítvány kuratóriumának tagjai díjazásban nem részesülnek.

2.        Egyesületi alapítvány megszüntetése

a)        Egyesületi alapítvány megszüntetéséről az Elnökség dönt.

VI.   AZ EGYESÜLET OKMÁNYTÁRA, SZAKLAPJAI

1.        Az Egyesület okmánytára és a Határozatok Tára

a)        Az okmánytár célja, hogy rendelkezésre álljon olyan megőrzött iratgyűjtemény, amely az Egyesület életének, tevékenységének meghatározó eseményeit megörökíti a jelen és az utókor számára.

b)        Az okmánytár magában foglalja a közhasznú szervezetekről szóló törvényben előírt Határozatok Tárát is, melynek célja, hogy az Egyesület tagjai és tisztségviselői, továbbá az Egyesületet felügyelő és ellenőrző szervek részére rendszerezetten és ellenőrizhető módon betekintésre rendelkezésre álljanak az Egyesület tevékenységével kapcsolatban az Egyesület testületei által hozott határozatok.

c)         Az okmánytárban elhelyezendő ügyiratok köréről, megőrzéséről és selejtezéséről a hatályos jogszabályok, valamint az Egyesület Alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata, valamint egyéb ügyrendi szabályzatai rendelkeznek.

d)        Jelen szabályzat nem helyettesíti a hatályos jogszabályok rendelkezéseit, így azokat külön nem is tartalmazza, de betartásukat feltételezi.

e)         Az iratok (okmányok) kezelésére vonatkozó szabályok betartásáért és az okmánytári ügyek gondozásáért az egyesületi igazgató felel.

f)          Az Elnök minden évben köteles az okmánytár kezelését ellenőrizni.

g)        Az Egyesület iratkezelését részleteiben szabályozó „Iratkezelési szabályzat” elkészítése, karbantartása az egyesületi igazgató feladata. Az „Iratkezelési szabályzat” az SZMSZ mellékletét képezi.

h)        A jogszabályokban megfogalmazottakon túlmenően egyesületi okmánynak tekintendők azok az iratok, melyek tartalma az Egyesület életének, tevékenységének, gazdálkodásának lényegére vonatkozik, így alkalmas arra, hogy az Egyesület működése folyamatosan ellenőrizhető, kutatható legyen.

i)          Az Egyesület okmányai különösen:

                                   (i)     az Egyesület működését szabályozó okmányok;

                                 (ii)     az Egyesület testületeinek működése során keletkezett okmányok;

                               (iii)     az Egyesület vagyonával, gazdálkodásával kapcsolatos okmányok;

                                (iv)     az Egyesület kapcsolatait rögzítő okmányok;

                                  (v)     az Egyesület tagjaival kapcsolatos okmányok;

                                (vi)     egyéb okmányok.

j)          A kezelés és tárolás során az okmányt annak keletkezése, illetve beérkezése után az egyesületi igazgató minősíti, és rendelkezik az okmány elhelyezéséről.

k)         Az okmányokat az okmánytárban kell elhelyezni, eredeti példányban.

l)          Az okmányokat témakörönként csoportosítva, keletkezési időpont szerint sorba rendezve (lefűzve) úgy kell elhelyezni, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

m)      Az okmánytárban elhelyezett okmányokról sorszámozott nyilvántartást kell vezetni. 

n)        Az okmánytárat az operatív iratkezeléstől elkülönítve kell kialakítani.

o)        Az okmány okmánytárból való kivételét betekintés vagy másolatkészítés céljából, megfelelő indokoltság esetén, az egyesületi igazgató engedélyezi. Az eredeti okmányt az Egyesület hivatalos helyiségéből kivinni csak az elnök egyedi engedélyével lehet.

p)        Az okmány kivételezését az erre a célra rendszeresített naplóba kell bejegyezni.

q)        Operatív ügyintézéshez az okmánytárban elhelyezett okmányok másolatai használandók.

2.        Az Egyesület szaklapja, könyvtára és elektronikus kommunikációja

a)        Az Egyesület szaklapja

                                   (i)     Az Egyesület szaklapja a Bányászati és Kohászati Lapok.

                                 (ii)     A szaklap megjelentetésének célja a hazai bányászat és kohászat kiemelkedő eseményeinek, tudományos eredményeinek, továbbá az egyesületi élet, a hagyományápolás legfontosabb mozzanatainak a megörökítése, a hazai és külföldi szakmai körök, valamint a tagság rendszeres, az Egyesület más hírközlő fórumaival összehangolt tájékoztatása.

                               (iii)     A lap kiadója az Egyesület, a felelős kiadó az Egyesület mindenkori elnöke.

                                (iv)     A lap szerkesztéséért és tartalmáért a felelős szerkesztő felel.

                                  (v)     A szaklap felelős szerkesztőjét a szakosztályok vezetőségének egyetértésével az Elnökség kéri fel.

                                (vi)     A felelős szerkesztő rovatvezetőkkel és bizottsági tagokkal szerkesztőbizottságot hoz létre.

                             (vii)     A lap részére beküldött kéziratokat a felelős szerkesztő lektoráltatja. A lektori vélemény alapján lehet a kéziratot elfogadni, a közlést visszautasítani, a szerzőt átdolgozásra, rövidítésre, kiegészítésre felkérni. A döntés a felelős szerkesztő kizárólagos joga (szuverén), azt felülvizsgálni/vizsgáltatni nem lehet.

                           (viii)     A beküldött kéziraton lényeges változtatás csak a szerző tudtával és beleegyezésével lehetséges.

                                (ix)     A szerkesztőség kéziratot, illetve kéziratot tartalmazó elektronikus adathordozót nem őriz meg.

                                  (x)     A lap digitális formában jelenik meg, ami az Egyesület honlapjáról mindenki számára elérhető. A lap honlapra feltöltéséért a Titkárság felel.

                                (xi)     A lap évente négyszer, az adott negyedév végéig jelenik meg.

                             (xii)     Amennyiben az Egyesület cél lapszám kiadásáról dönt, úgy a (x) és a (xi) szakaszoktól el lehet térni.

                           (xiii)     A lap kiadásának és terjesztésének pénzügyi feltételeit az Egyesület gazdálkodásából kell megteremteni.

                            (xiv)     Az egyesületi szakmai lap színvonalának, valamint a felelős szerkesztő, a rovatvezető és a szerkesztőség munkájának értékelése az Elnökség feladata.

b)        Az Egyesület könyv- és folyóirat-állománya

                                   (i)     Az Egyesület könyv- és folyóirat-állományának kezelése az egyesületi igazgató hatáskörébe tartozik.

                                 (ii)     Az egyesületi könyvtár könyv- és folyóirat-állományát az Egyesület helyiségeiben kell elhelyezni. Az „M” vagy „R” jelzéssel ellátott, ritkaságnak számító vagy pótolhatatlan könyveket megfelelően kell őrizni úgy, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá.

                               (iii)     A könyvállományt állománykatalógus szerint, a folyóiratokat évfolyamok szerint, csoportosítva kell tárolni.

                                (iv)     Az Egyesület tulajdonát képező (leltározott) könyveken a leltári számot és a raktári jelzőszámot (csoportszámot) a könyv külső keskeny oldalán jól látható módon fel kell tüntetni.

                                  (v)     A leltározott könyveket a leltározási szám szerint kell bejegyezni a leltárkönyvbe.

                                (vi)     A könyvtár kezelése során az adományozás vagy vásárlás útján keletkező könyvszaporulatot az állománykatalógusba be kell bevezetni.

c)         Az Egyesület hivatalos elektronikus kommunikációs felületei es működtetésük

                                   (i)     Az Egyesület elektronikus kommunikációs felületei

–           Egyesületi honlap: www.ombke.hu és a www.ombkenet.hu

–           Hírlevél

                                 (ii)     Az Egyesület közösségi médiafelületeken megjelenhet

                               (iii)     Az elektronikus kommunikációs felületek működtetéséért, karbantartásáért, a tartalmak aktualizálásáért és lektorálásáért az egyesületi igazgató felel.

                                (iv)      Az elektronikus kommunikációs felületek működtetésének pénzügyi feltételeit az Egyesület gazdálkodásából kell megteremteni

VII.EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZETEK

1.        Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében további szakmai szervezetekkel, egyesületekkel működik együtt.

a)        Az együttműködéseket az egyesületi igazgató előterjesztése alapján az Elnökség hagyja jóvá.

b)        Az együttműködések szabályait, szerepeket stb. a szervezetek közötti Együttműködési Megállapodásban kell meghatározni és rögzíteni.

c)         Az együttműködési megállapodásokat évente felül kell vizsgálni, kivéve, ha azok más előírást tartalmaznak.

d)        Az együttműködési megállapodásokat az Egyesület nevében az elnök írja alá.

e)         Az Egyesülettel együttműködő magyarországi szervezetek:

                                   (i)     Magyar Bányászati Szövetség

                                 (ii)     Magyar Öntészeti Szövetség

                               (iii)     Fémszövetség

                                (iv)     Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség

                                  (v)     SPE Hungarian Section

                                (vi)     Magyar Mérnöki Kamara

                             (vii)     Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete

                           (viii)     Magyar Tudományos Akadémia

                                (ix)     Földtudományi Civil Szervezetek Közössége

                                  (x)     Szilikátipari Tudományos Egyesület

                                (xi)     Miskolci Egyetem

                             (xii)     Energetikai Tudományos Egyesület

                           (xiii)     Magyar Vas és Acélipari Egyesülés

f)          Az Egyesülettel együttműködő nemzetközi szervezetek:

                                   (i)     Szlovák Bányászati Egyesületek és Céhek Szövetsége (Združenie baníckych spolkov a cechov)

                                 (ii)     Öntőipari Világszervezet (World Foundry Organisation)

VIII.       HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2022.12.01. napján lép hatályba.

Budapest, 2022 november 15.

………………….

  Dr. Hatala Pál

az OMBKE elnöke

1.sz Melléklet

Az Egyesület jelképei

a) Az Egyesület jelképeit az Alapszabály I. fejezet 1. § (7) bekezdése, részleteiben az Alapszabály 1. melléklete tartalmazza. A jelképek felhasználáshoz igazodó méreteit az alábbiak szerint kell meghatározni:

b) A jelképek méretei:

ba) a pecsét, a jelvény és a zászló nagyságát, választott méreteit a szabványos hosszméretek Ra10 sorozata alapján kell meghatározni. A sorozat alapja a 3. ábra d₁ jelű befoglaló körének az átmérője. Az ábrák többi mérete ennek függvényében: d₁ * A = a betűjelek mérete;

            bb) a d₁ méretsora mm-ben:

4	5	6,3	8	10	12	16	20	25	32
40	50	63	80	100	125	160	200	250	320
400	500	630	800	1000	1250	1600	2000	2500	3200

            bc) az ábrák betűjeleinek „A” értékei (szorzói):

	d2	d3	d4	d5	d6	a	b	c	e	f
				꞊ A*d1
A	1,8	2,2	2,5	3	3,7	0,39	0,14	0,30	0,10	1,8
	g	h	i	k	l	m	r1	r2	S	L
				꞊ A*d1
A	2,2	2,5	3	3,7	0,39	0,14	0,30	0,10	5,6	8,4

2. sz melléklet

Az Egyesület szakosztályainak zászlói

Elölnézet	Hátulnézet
Magasság: 162 (135) cm	Szélesség: 88,5 cm
Magasság: 154,5 cm	Szélesség: 97 cm
Magasság: 140 cm	Szélesség: 85 cm
Magasság: 142,5 cm	Szélesség: 89 cm
Magasság: 142 cm	Szélesség: 86,5 cm
Magasság:   cm	Szélesség:   cm

3.sz. Melléklet

Belépési nyilatkozat minta

	ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET HUNGARIAN MINING AND METALLURGICAL SOCIETY VEREIN UNGARISCHER BERG- UND HÜTTENLEUTE 1107 Budapest, Hízlaló tér 1. K&H Bank: 10200830-32310119-00000000
(: +36 1 201 7337	www.ombkenet.hu	e-mail: ombke@ombkenet.hu

B E L É P É S I   N Y I L A T K O Z A T

Alulírott, felvételemet kérem az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületbe

Felvételem esetén az egyesület Alapszabályát és Szabályzatait elfogadom és tudomásul veszem, hogy az egyéni tagdíjat minden év március 31-ig befizetni vagyok köteles. Felvételem esetén a következő szakosztályba[1]

□             BÁNYÁSZATI SZAKOSZTÁLY

□             KŐOLAJ, FÖLDGÁZ- ÉS VÍZBÁNYÁSZATI SZAKOSZTÁLY

□             VASKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLY

□             FÉMKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLY

□             ÖNTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

□             EGYETEMI SZAKOSZTÁLY és a

                …………………………………………. helyi- vagy területi szervezetbe és

                …………………………………………. szakcsoportba kérem felvételemet.

SZEMÉLYES ADATOK

Név:
Előző (születéskori) név:
Anyja neve:
Születési helye:	ideje év:                 hó:          nap:
Lakcíme (ir. szám, helység, utca, házszám, em., ajtó)
Szakképzettsége:
Legmagasabb iskolai végzettsége:
Felsőfokú végzettség esetén a tanintézmény neve:
Elérhetőség:	Lakás:	Munkahely:
Telefon:
e-mail:

Jelölje x-el, ha OMBKE tag családtagjaként kéri a felvételét □

Családtag neve, vagy tagnyilvántartási száma: ……………………………………………………………………………..

□             teljes összegű tagdíj: 12.000 Ft/év,

□             házastárs, 75 évnél fiatalabb nyugdíjas, pályakezdő fiatal (30 éves korig) tagdíja: 6.000 Ft/év,

□             75 évet betöltött tag, diák, nappali képzésben részt vevő doktoranduszok, munkanélküli, GYES-en, illetve GYED-en lévőtagdíja: 3.000 Ft/év.

Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy felvételem esetén a jelen adatlapon rögzített személyes adataim az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület adatbázisába kerüljenek abból a célból, hogy azokat működése körében nyilvántartsa, elérhetőségeimen keresztül velem kapcsolatot tartson, adataimat az adatkezeléshez történt hozzájárulásom visszavonásáig kezelje.

Kelt: …………………….     ………. év ……………………… hó ………. nap

………………………………………………………….

aláírás

4.sz. melléklet

Fizetendő tagdíj mértéke

1. teljes összegű tagdíj: 12.000 Ft/év,
2. házastársak tagdíja: 6.000 Ft/év,
3. 75 évnél fiatalabb nyugdíjasok tagdíja: 6.000 Ft/év,
4. pályakezdő fiatalok (30 éves korig) tagdíja: 6.000 Ft/év
5. 75 évet betöltött tagok tagdíja: 3.000 Ft/év,
6. a diákok tagdíja: 3.000 Ft/év,
7. a nappali képzésben részt vevő doktoranduszok tagdíja: 3.000 Ft/év,
8. a munkanélküliek tagdíja: 3.000 Ft/év,
9. a GYES-en, illetve GYED-en lévők tagdíja 3.000 Ft/év.

5.sz. Melléklet

Az Egyesület adatvédelmi szabályzata

AZ ORSZÁGOS Magyar BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI Egyesület BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

I. Általános rendelkezések

1. A szabályzat hatálya kiterjed az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületre (a továbbiakban: Adatkezelő).

2. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Adatkezelő által meghatározott célra kezelt személyes adatokra.

II. A szabályzat célja

A szabályzat célja, hogy meghatározza az Adatkezelő által kezelt személyes adatok körét, az adatkezelés módját, valamint biztosítsa az adatvédelem és adatkezelés alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését annak érdekében, hogy a felhasználó természetes személyek magánszférájának a tiszteletben tartása megvalósuljon az érintettek személyes adatainak feldolgozása, illetőleg kezelése során.

III. Értelmező rendelkezések

Az utasítás alkalmazásában

1. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajttatja.

2. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai rögzítése.

3. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

4. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adat- teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

5. Adatvédelem: az érintett információs önrendelkezési jogának érvényre juttatása érdekében a személyes adatok kezelésének normatív szabályozása;

6. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

IV. Az adatkezelő megnevezése

Szervezet neve: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

Székhelye: 1107 Budapest, Hízlaló tér 1.

Szervezet adószáma: 19815912-2-42

Statisztikai számjele: 19815912-9412-529-01

Nyilvántartási száma: 01-02-0000416

Email: ombke@ombkenet.hu

A 2011. évi CXII. törvény 65. § (3) a) pontja értelmében nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy – a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével – ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik.

V. Az adatok megismerésére jogosult természetes és jogi személyek

Az Adatkezelő Alapszabályában és SZMSZ-ében meghatározott vezetősége, illetve a vezetőség által külön erre felhatalmazott személyek jogosultak megismerni a személyes adatokat. Az Adatkezelő az adatokat nem teszik közzé, azokat kizárólag a 15. pontban szereplő feltétel fennállásáig kezelheti.

VI. A kezelt személyes adatok köre

1. A jelen szabályzat kizárólag a természetes személyek adatainak a kezelésére terjed ki, tekintettel arra, hogy személyes adatok kizárólag természetes személyek vonatkozásában értelmezhetők.

2. Az Adatkezelőhöz történő regisztráció során az érintettnek meg kell adnia a következő személyes adatokat: Név; Születési hely, idő; Születéskori név; Lakcím; Levelezési cím, Telefonszám, E-mail cím, Szakképzettség, Legmagasabb iskolai végzettség, Tanintézmény neve.

3. A tagok személyes adatainak kezelése során az Adatkezelő betartja az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendeletében (GDPR), valamint az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltakat.

4. Az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatkezelő tagja az alábbi jogaival élhet:

a) tájékoztatás: az érintett jogosult tájékoztatást kérni személyes adatai kezeléséről;

b) hozzáférés joga: az érintett jogosult hozzáférni az összes olyan személyes adathoz, amit az adatkezelő vele kapcsolatban nyilvántart;

c) törléshez való jog: az érintett jogosult kérni a kezelt személyes adatai törlését, az adatkezelő jogosult a kérést elbírálni, és köteles erről tájékoztatni az érintettet;

d) helyesbítés: az érintett jogosult kérni pontatlan adatainak helyesbítését az adatkezelőtől;

e) elfeledtetéshez való jog: ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta az érintett személyes adatát, és azt törölni köteles, akkor az adatkezelő minden ésszerűen elvárható lépést köteles megtenni, hogy az összes címzett a törlési kérelemről értesítést kapjon;

f) adathordozhatósághoz való jog: az adatkezelő köteles az érintett által megadott személyes adatokat – széles körben használt, géppel olvasható formátumban – az érintett részére kiadni, ha azt az érintett kéri;

g) tiltakozás: az érintett személyes adatának kezelését kifogásolhatja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adat törlését kérheti;

h) adatkezelés korlátozása: az érintett kérheti személyes adatainak korlátozását, az adatkezelő ebben az esetben azonosító jelzéssel látja el az adatokat, további adat kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából.

VII. Az adatkezelés jogalapja, módja és célja

1. Az adatkezelés jogalapja az érintett önkéntes hozzájárulása. A hozzájárulást az érintett a fentiekben megjelölt adatok kezelése tekintetében jelen adatvédelmi szabályzat előzetes megismerését követően történő kifejezett elfogadásával – a belépési nyilatkozat mellékleteként szereplő adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozat elolvasásával és aláírásával – adja meg.

2. A regisztráció során megadott telefonszám és e-mail cím adatkezelő általi felhasználásának módja a következő: kapcsolattartási célokat, illetőleg az érintett részére értesítés megküldésére szolgál.

3. Az adatkezelő a megadott személyes adatokat az e pontokban írt céloktól eltérő célokra nem használhatja fel. Személyes adatok harmadik személynek vagy hatóságok számára történő kiadása – hacsak törvény ettől eltérően nem rendelkezik kötelező erővel – a felhasználó előzetes, kifejezett hozzájárulása esetén lehetséges kizárólag.

4. Adatkezelő a neki megadott személyes adatokat nem ellenőrzi. A megadott adatok megfelelőségéért kizárólag az azt megadó személy felel.

VIII. Az adatkezelés időtartama

1. Az Adatkezelőhöz történő belépés során megadott adatok kezelése a tagsági jogviszony fennállásáig tart.

2. Az adatokat elsődlegesen Adatkezelő, illetve Adatkezelő belső munkatársai jogosultak megismerni.

3. Az érintett bármely, az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéssel, illetve észrevétellel az Adatkezelő munkatársához fordulhat az alábbi elérhetőségeken keresztül:

Levelezési cím: 1107 Budapest, Hízlaló tér 1.

E-mail: ombke@ombkenet.hu

4. Az érintett személyes adatvédelemmel kapcsolatos jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per elbírálása az illetékes megyei bíróság, a fővárosban a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyei bíróság előtt is megindítható.

5. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál – https://naih.hu/online-uegyinditas.html – bejelentéssel az érintett vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

IX. Záró rendelkezések

A szabályzat az aláírását követő hónap első napján lép hatályba.

………………………………

Dr. Hatala Pál elnök

Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

6.sz Melléklet

Az Egyesület etikai kódexe

Az OMBKE etikai kódexe

I. Etikai elvárások

1. Az Egyesület valamennyi tagja köteles egyesületi munkája és tevékenysége során olyan magatartást tanúsítani, hogy az megfeleljen a mindenkor hatályos egyesületi szabályzatoknak és méltó legyen az Egyesület hagyományaihoz.
2. Az Egyesület tagjának tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, mely az Egyesületnek anyagi és/vagy erkölcsi kárt okoz, vagy ellentétes az Egyesület Alapszabályában megfogalmazott célkitűzéseivel, illetve az Egyesület testületeinek határozataival.
3. Az Egyesület tagja az általa vállalt egyesületi tisztségeket, feladatokat köteles a legjobb tudásának és képességeinek megfelelően ellátni, és ennek során az egyesület tagjaival, tisztségviselőivel együttműködni.
4. Az Egyesület tagjának erkölcsi kötelessége az Egyesület és saját jó hírnevének megőrzése, erősítése.

II. Az etikai kérdések rendezése

1. Az Egyesületen belüli etikai kérdések tisztázása érdekében az Elnökség az egyes szakosztályok képviselőiből álló állandó Etikai Bizottságot hoz létre.
2. Az Etikai Bizottság az Egyesület állandó és eseti bizottságainak SzMSz-ben foglalt ügyrendje szerint végzi tevékenységét.
3. Az Etikai Bizottság elnökéhez címzett megkereséssel bármely egyesületi tag vagy testület kérheti a bizottság állásfoglalását etikai kérdésekben bármely egyesületi tag tevékenységével kapcsolatban.
4. Az Etikai Bizottság az adott témával kapcsolatban hozott állásfoglalásáról tájékoztatja az Elnökséget, az állásfoglalást kérőt és akivel szemben kérték az állásfoglalást (továbbiakban: érintett felek).
5. Amennyiben az érintett felek valamelyike nem ért egyet az Etikai Bizottság állásfoglalásával, úgy végleges döntést a soron következő ülésén az Elnökség, amennyiben elnökségi tag az érintett, úgy a soron következő küldöttgyűlés hozza meg az Elnök előterjesztése alapján. Ha az adott etikai ügyben az Elnök személye is érintett, akkor az előterjesztő egy Exelnök vagy egy Alelnök.

7.sz Melléklet

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kitüntetéseinek leírása

1. A Péch Antal-emlékérmet Egyesületünk1963. április 20-án alapította Péch Antal bányamérnök, 1848-as szabadságharcos emlékére az Egyesület alapításának kezdeményezése, a Bányászati és Kohászati Lapok alapítása, valamint a magyar szaknyelv kialakítása terén szerzett érdemei megörökítésére.

Az 50 mm átmérőjű, bronzból vert emlékérem egyik oldalán (képoldalán) a névadó domborművű arcképe látható,

az arckép körül fölül:	* ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET *
az arckép körül alul:	PÉCH ANTAL – EMLÉKÉREM
az arckép alatt:	1963

Hátoldalán a bányászati és kohászati motívumok körül:

* A BÁNYÁSZAT ÉS KOHÁSZAT FEJLESZTÉSÉÉRT *

felirat látható.

2. A Kerpely Antal-emlékérmet Egyesületünk1967. április 28-án alapította Kerpely Antal kohómérnök emlékére a magyar vaskohászati iparág megteremtése és fejlesztése, a kohászati szakma gyakorlati és elméleti művelése, valamint a hazai szakemberképzés terén szerzett érdemei megörökítésére.

A 70 mm átmérőjű, bronzból öntött emlékérem egyik oldalán (képoldalán) a névadó domborművű arcképe látható, az arckép körül:

1837  KERPELY ANTAL  1907,

hátoldalán a bányászjelvény alatt

ORSZÁGOS MAGYAR

BÁNYÁSZATI ÉS

KOHÁSZATI EGYESÜLET

MCMLXVII

felirat látható.

3. A Christoph Traugott Delius-emlékérmet Egyesületünk 1972. április 22-én alapította Christoph Traugott Delius, a selmecbányai Bányászati Akadémia első tanára emlékére a bányászati oktatás, továbbá az egész Osztrák-Magyar Monarchia bányászatának átszervezése terén szerzett érdemei megörökítésére;

Az 50 mm átmérőjű, bronzból vert emlékérem egyik oldalán (képoldalán) a névadó aláírása látható, mivel arcmása nem maradt ránk. A középen lévő aláírás körül fölül:

*  CRISTOPH TRAUGOTT DELIUS *

alul:

1728 – 1779

hátoldalán körben alul az 1892 és 1972 évszámok közé fogott bányászjelvénnyel:

ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET

felirat látható.

4) Az 50 vagy 100 mm átmérőjű, bronzból vert OMBKE emlékplakett egyik oldalán az egyesület jelvénye látható. Hátoldala sima, a kitüntetett nevének és a kitüntetés dátumának bevésésére szolgál. A kisebb átmérőjűt egyéni tagok vagy egyéni pártoló tagok, a nagyobbat jogi személyiségű pártoló tagok vagy helyi szervezetek kapják.